Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Alexikepus, avagy Orvos kert

avagy régi babbal és földi mogyoróval egybefőzöd, mind városiaknak, mind falusiaknak kedves ételek lészen. De a szakácsok forgolódjanak az ő dolgok körül.

IV. ÁGY. A majorána és annak orvos hasznai

Majoránának híják ezt, talán azért, hogy nagyobb szorgaimatossággal forgolódnak körülötte az asszonyok, mint egyéb füvek körül. Ennek ereje melegítő, mely okra nézve, véle csinált levet a kezdő vizibetegségben fekvőknek hasznosan adhatod bé, ismét a nehezen vizelőknek, vagy tekerő csömör ellen. Száraz levelét, ha mézzel megkenik, kékek ellen igen hasznos lészen, álló hószámot alsó részre ha csinálod, lassan-lassan kihívja.

A szemdagadást megállítja és ázott árpabélessel egyben, a dagadásokat ecettel és mézzel egyben ha kened, a skorpiókkal ellenkezik és viasszal egyben a kificamodtaknak csudálatos használ, amely vizet kivonsz belőle, borral egyben ha orrodba szívod, a prüsszögést megindítja és takonytul agyvelődet tisztítja. Ebből való olaj a szoros méhet tágítja, csakhogy a méh körül való részeket — amint Írja Avicenna — kenjed véle. Csudálatos dolog nyilván az, hogy az egerek seregenként leselkednek a majorána gyökerére (amint gyakran megtapasztaltuk), mintha jelen való orvosságot kévánnának tőle; de mi okra nézve, mi meg nem tudhatjuk.

Utolsó ez lészen, a gyengébb és szagosabb majoránábul csepegő olaj lészen, melyet hogy sokak coagulum leporiummal, vagy nyuloltóval öszveelegyitettek, megannyi igaz fa mohával a méhben való fogadásra, s annak szerencsésétésére igen alkalmatos volt, amint Írják sok tudós, természet titkainak tudói.

V. ÁGY. A kömény és annak orvos hasznai

Minden kertekben közönséges kömény, melyet a kígyók nemesítettek meg mindenek mellett, mivel kóstolásával mondják, hogy mind vénségeket levetkezik, mind szemek fényét megnyerik. Az honnat megérthetni, azt mondja Plinius, hogy az emberek szemek homályosságát is kiváltképpen könnyebbíti a kömény. Téjnek fogyatkozásakor ha ennek magvát megiszod, csecsedet teli tölti, melyet amint írja Dioskorides, úgyis véghez viszen, hogyha főtt árpa vízzel egyben iszod meg, sőt még füve is ezenre hasznos. Ezen magot ha vízben megtörsz, a csömört elmulattatja és az has melegségét lecsendesiti, s a gyomor elbágyadtságát helyreállítja, mellyel egyben a tüdőnek és májnak igen dicséretes haszna.

Ha mértékletesen vészed az hasat állítja, vizeletet penig előmozdítja és a vérhast megsütve enyhéti; üstökös szárán felül való részét, ha megfőzöd, a vese fájdalmi ellen használatos lészen és az hószámot is megindítja. Gyökere is penig főtt árpa vízzel ezent megcselekszi, mely borral egyben a vizikórságosoknak is és ina megvonottataknak igen jó, leveleit akármely hév dagadásra hasznosan kenheted ecettel egyben, ismét magvának porát, méntával és ó hájjal egyben törvén, a csecs dagadását megoltja.

Ezenkívül a meghidegölt gyomornak és akiknek vastag taknyokat el kell oszlatni, igen használ hat nehezéknyi gyökere héja, ha megfőzöd egy font ecetben és mézben. Minekutána megfőzted s kifacsartad, gyökereit hányd el és mézet reá töltvén, ismét főzd meg mindaddig, mig sürü lészen, s ebben adj bé mintegy három kalánnal vízzel egyben, a beteges idejéhez képest. Sokan ezen gyükérrel s viasszal él-174