Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Alexikepus, avagy Orvos kert
kenyeret sem eszik vala, amint Írja Plinius, ki ez dolgot érti a metélőhagyma felől, melynek ezen Nero fejedelem méltóságot adott. Némelyek megpróbálták azt, hogy a párhagyma vizét borral egyben bevévén, ágyék fájdalmát meggyógyították és a törött részre tévén, azt jobb korban állították, mit mondjak többet. Ezennel gyógyítasz méhet, bézárlottat, Ez gyümölcsözőkké tészen leányokat. El nem kell vesztegleni, amit Írnak Dioskorides, Plinius és Celsus, hogy a párhagyma szorít és a vért megállítja, amint megmondok; melyre nézve a sebre hasznosan tétetik. Melyet Q. Serenus el nem hallgatott, igy szólván. Felette kinyílt seb kömény hamujátul, Bévonódik avagy hasznos párhagymátul. Ezen párhagyma magvát, ha megtöröd és malosa szőlőben, vagy fő borban megiszod, nehéz vizeletet — amint megmondok — gyógyít és a vizelő eszközöket tágítja. És ha párhagyma vízzel elegyítesz lúd kővárit, s azzal kened az asszony méhének külső részeit, hószáma után — a bévonódott méhet megtágitja. Ezen vizet, ha lágy meleg vízzel egyben issza a terhes asszony, hatalmason munkálkodik a magzat kiadásában. Némelyektül úgy hallottam, mint szemmel látott dolgot, hogy a párhagyma magva mirrhával és vízzel, vagy útifű vizével öszvetöretvén, igen jó segítség a tüdőből, vagy mellbül való vérpökések ellen. Ugyanebben két drachmányit egynéhány mirtusz szemmel és kövér porcsin vízzel ezent cselekszi. Továbbá a párhagyma levelét, ha megfőzöd, ennek páráját zsályás és borostyános fő borban első részeden béfuttatod s meleg füvét hasadra kötöd, mirtusz dió — Mirtaceae családba tartozik a brazil eredetű Acea sellowiana, a mirtuszdió valószínűleg ezt jelenti Hippocrates — Hippokratész (i. e. 460—377 k.) görög orvos, természetkutató, nagyhatású gondolkozó. Az orvosi eskü főbb gondolatai tőle származnak. Eubanus — Eubanus, Hessus Helius (1488—1540) német, de újlatin nyelven verselő humanista. Családi neve Koch volt. Egyetemen tanított, a természeti jelenségekről vallott nézeteit versekbe foglalta. Luther Rex Poetarum címmel illette. Tiberius — Tiberius császár i. e. 42— i. sz. 37 között élt, i. sz. 14-től római császár galles — csergubacs Galenus — Galenus (Galénosz), Claudius (i. sz. 130—200) görög orvos, kis megszakításokkal Pergamonban és Kómában praktizált, a császár háziorvosa volt. Több mint 100 művet alkotott, de alig maradt fenn valami írásaiból, csak utalásokat találhatunk azokra (pl. drogok). Aristoteles — Arisztotelész (i. e. 384—322) görög filozófus, természettudós, a tudományos gondolkozást évezredekre befolyásolta, illetve hat is rá Nero — Néró (i. sz. 37— 68) véreskezű, kegyetlen római császár (i. sz. 54— 68), különc hóbortjaival bőségesen foglalkozik az irodalom; önkezével vetett véget életének 155
