Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Nadányi János: Kerti dolgoknak leírása (1669)
Tavaszi kankalin Columella — Columella, Lucius lulius Moderatus az I. században élt. Seneca köréhez tartozott, fő műve „A mezőgazdaságról” címen maradt fenn. Ha a nedves déli szél sokáig hizelkedik, az élő fák meg szoktak hasadozni, kiváltképpen ha virágában vadnak. Ha virágok elhullása után mindjárt következik a zápor, mindenestül fogva a fa gyümölcse elvész, úgyhogy a mondula és körtövély, hogyha ugyancsak felhős lészen az idő és déli a szél, a gyümölcsök elvesszen, amint azon Plinius Írja. Aki azt is Írja, hogy az élő fát gyümölcse beszedése után meg kell tisztítani, minden híjában való ágait elmetélvén, hogy mind könnyebb, mind penig alkalmatosabb légyen és ha uj, egyenesebb. Mely élő fa, hogyha gyengébb lészen, gyengén is kelletik véle bánni, mert ha oktalanul megéred ellankad. Immár ami az ültetését és vetését illeti, messze egymástul ültessed az élő fákat, hogy amikor megnőnek, helyek légyen, melyen ágait kiterjesszék, mert ha közel ülteted egymáshoz, amint szól Columella, alájok semmit nem vethetsz és magok gyümölcstelenek lésznek, hanem ha közülök valamelyiket kiszaggatod. Az által palántáláshoz minekelőtte nyúlnál, megnézd micsoda szelek inkább érik, hogy hasonló állással palántáljad. Melyet midőn cselekszel mind a veremnek fenekéjig venyigéket egy karnyi vastagon bocsáss le, úgyhogy a föld felett egy kévéssé láttassanak; mivel nyárban azokon kicsiny munkával gyökereihez bocsáthatja a vizet. De legjobb lészen esztendővel a palántálás előtt ásni meg a vermet, hogy a föld a napiul és esőktül, illendőképpen megáztatódjék és amit eltészesz, hamar megfogja. Hogyha azon esztendőben mind vermet ásni, mind élő fát palántáim, vagy magot vetni akarsz; legalább két hónappal azelőtt vermet áss és szalmát rajta meggyujtván, melegítsd meg, amint Columella Írja. Mely vermet, hogyha szélesebben és tágasabban csinálsz, annál vigabb és bü-134
