Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)
Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)
a lat — a font 1/32-ed része, vagyis 17,5 g font — 560 g Csarab főzik, de nem felettébb, hanem csakhogy által szűrhessék a ruhán. Azután két font szép fejér tiszta nádmézet vésznek, melynek tajtékját jól lehántják; amint oda fel és megfőzik együtt, hogy illendő sűrű légyen és az iskátolába, avagy üvegbe töltik. Másolóképpen készíthetik el mézzel is, amelynek tajtékját lehányták, csakhogy jobb, melyet nádmézben csinálnak. Azt is észbe kell venni, hogyha ki efféle birsalmalevet akar csinálni, megreszelje az almát, mind héjastul a turóreszelőn, szinte a torzsájáig, még mikor nyers; azután tegye egy zacskóba, facsarja, avagy sajtolja jól ki ahhoz való eszközben, akár rézvesszővel tekerje jól meg a zacskót. CCCXXXV. Másképpen, minekutána megreszelted, kifacsartad, apróra metélt birsalmát tégy hozzá; hadd főjjön mind együtt, tiszta fakalánnal keverd bé, megkeményedik és jól béfőtt; akkor tégy megtisztított és eltajtékozott nádmézet hozzá, hadd főjjön meg, jó sürü lészen. Azután tedd tiszta iskátolába, avagy alacsony kerekdéd üvegbe, avagy tedd elsőben formába. Aki jó édesen akarja, tégyen egy font birsalmához két font nádmézet, aki pedig közönségesen kívánja; két font birsalmához egy font nádmézet tégyen. Ha a formában megszáradott, vedd ki, s tedd papirosra, hadd száradjon jól meg; úgy iskátola nélkül is eláll, ha jó mértékletes helyen tartják, ahol nyárban nincsen igen meleg és télben nemigen hideg, avagy igen nedves, nyárban se légyen igen száraz. CCCXXXVI. A fényes liktáriumot nem szükség keményebben főzni elsőben, hanem mint a szirupot; úgyhogy ha az óntányérra cseppentik, megálljon rajta és el ne folyjon. Némelyek két font jó nádmézet szép tiszta rósavizben tisztitnak meg és mikor megtisztult, két font birsalmát tésznek belé; s addig főzik, mig meglágyul az alma. Azután megtörik tiszta fakalán-112
