Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

CCCVI. Ha ki azt akarja, hogy a későn érő gyümölcs idejében érjék, tehát a legnagyobb gyökerébe egy likat fúrjon, verjen egy éket belé, kenje bé viasszal és megént friss és jó földdel fedje bé a gyökerét; esztendőre idején fog gyümölcsözni. Hogy a fán a gyümölcs meg ne rothadjon azt Írja Gesnerus; hogyha a gyümölcsfának tőkéjét a zöld gyiknak epéjével megkenik, meg nem rothad annak a fának gyömölcse, nem is lészen férges. Némelyek az ellen, hogy az alma le ne hulljon a fájárul a konkolyt, mely a buza és rozs között terem, mind gyökerestül kivonják a földbül, s azt kötötték a fának tőkéje körül. Ez ellen az is jó, ha a fának gyökerét meghasitják és kövecskét tésznek közibe, amint oda fel is megír ám. Ha a fa el akar veszni és száradni, vonják le a földet a gyökerérül; azután szedjenek a réten olyan harmatos ökörnyálat, mely a füvön fekszik, mint egy pókháló, reggel minekelőtte a nap megszárasztja és azzal szedjék bé a gyökereket, s azután reá vonják a földet, avagy jobbat töltsenek fölibe és megújul. CCCVII. A gyümölcsfának is sok külső ellenségi vannak, melyekrül írtam oda fel a Veteményes kert XIV. részében, mivel azok jobb részére köznyavalyák a fáknak nyavalyáival; mindazonáltal, amelyeket ott fel nem jegyzettem volna, itt feltalálja a kertész. A ragya ellen való orvosságokat keresse a megnevezett helyen, de kiváltképpen az állatoktul szenvednek a fák. A kecskék s a nyulak igen megrágják a fának héját, kiváltképpen a fiatal fáknak, sőt még a gyenge hegyeket is elcsípik. Azért ha a fát megkenik kecskeganéjjal, avagy vizelettel, annak a kérgét meg ne rágja a kecske. Hasonlóképpen, ha nyulganéjjal, avagy vizelettel megkenik a fát, a nyulak azt nem bántják. Nem különben, ha étel előtt az nyállal megkenik a fát, akár oltó ágacskát. Ha a kecske megrágja a fának

Gesnerus — Gesner, Konrad (1516— 1565) svájci orvos, természettudós, enciklopédista. Hatalmas monográfiái (História plantarum, Opera botanica, História animalium, Bibliotheca Universalis) ma is idézett kútfők.

101