Surányi Dezső: Magyar biokertek a XVII. században (Budapest, 1987)

Lippai János: Posoni kert (1664 - 1667)

azt vallja, hogy nincs erősebb mérge, mellyel akárminémü nagy vastag fákat is könnyebben kiveszessenek, mint az eleven kéneső, ha azt olajjal öszvekeverik és a béliig megfúrt fába eresztik, s a likat viasszal és krétával békenik. Ezenkívül, a magtalan fát tenyészővé tészik némelyek, ha a babszalmábul hullott polyvát a fa körül töltik. Hogy pedig jobban gyümölcsözzék, törj porcsfüvet, deákul Portulacát és más füvet, melyet ebtejnek (—) hívnak; keverd öszve s kend meg véle a fát, több gyümölcsöt hoz. Hasonlóképpen, ha galambganéjt töltenek a gyökere körül. CCCV. Ha ki azt akarja, hogy a fa jól virágozzék és mind megtartsa a virágját, decemberben, vagy februárban kapálja meg a fának gyökerét és öntsön vizet a verembe, hogy a viz megfagyjon benne. Azután vonja megént a jégre a földet Szent György nap tájban, vagy májusban, vonja megént el a jeget a gyökérrül és jól virágzik, meg is tartja a virágait. Hogy pedig a fa virágjának ne ártson a hideg, gyakran öntözd meg a fa gyökerét. Ehhez legkönnyebben juthatsz, ha egy fazékba vizet töltesz, s egy ruhán által arrul csöpögtetéd a gyökerére. Ha a fárul örömest lehull a gyümölcs, vasvesszőbül, avagy ónbul való övét csináljanak és azzal kössék által a fát; avagy aki még jobb, nyissák meg a gyökerét és fúrják által, verjenek Spanyol meggy fábul csinált szeget belé. Ha mely fának a virágjai, avagy levelei igen hullának, nyissák meg annak a fának gyökerét, áztassanak babpolyvát a vízben és azt rakják a gyökere körül. Ha a fa felettébb sok gyümölcsöt akar hozni, alul megnyissák a fát és minden gyökereit, az öregen kívül meghasitsák, hogyha mely viz, avagy nedvesség bennek megtorlóit volna, kifolyhasson. És ez szinte oly hasznos és egészséges a fának, mint az embernek a szükséges érvágás, mert ez orvosság által megújulnak a fák.

100