Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Túzokvártán
vipera, a parlagi és a réti sas, valamint a kerecsensólyom szerepel az 1993. évi KTM rendeletben. 1986-ban az egyik vadásztársaság figyelt fel arra, hogy túzokcsapat (egy kakas és hét tyúk) mozog a Sári-gyepen, vagyis a tetétleni kunhalom mellett. Megyei védettséget kapott akkor a terület, s meg is maradt, de mivel ezek a nagytestű madarak igen nagy területet poroszkálnak be s jól is rejtőzködnek, mozgásukat nem tudjuk követni - ráadásul megváltoztak a birtokviszonyok, itt hagyták e vidéket. Lehetséges, pl. hogy sárkányrepülővel jobban tudnánk őket megfigyelni, de ehhez megfelelő anyagiakkal még nem rendelkezünk. Néhány éve Csöbönyei István közölte, hogy a ’70-es években a zöldhalmi Tőzegesben is látott 8 túzokot. Valószínűleg ugyanarról a csapatról van szó, vagy éppen e csapat akkor a kiskunsági pusztákról idetévedt egyedei lehettek Cegléd környékén. Ma biztos, azaz hiteles fészkelő helyét nem ismerjük térségünkben, ezért is minden pontos dátummal és egyedszámmal adott közlést Olvasóinktól szívesen fogadunk. 2003-ban télen egy kisebb csapat kószált a Jáger-dűlőben, amint megfigyeltük őket. CKU 8 (44): 12. VÉDETT NÖVÉNYTÁRSULÁSOK A természeti értékek meglétüket a ceglédi kistájban nem a véletleneknek, hanem olyan életfeltételeknek köszönhetik, amelyben biztonsággal meg tudnak maradni, képesek szaporodni. Mind a növénytársulások, mint az állatfajok élet együttesei olyan komplex életfeltételeket biztosítanak, amelyek a kistáj fajgazdagságának magyarázatául szolgálnak. Ez a kölcsönösen hasznos és lehetőségeken alapuló niche következtében évszázadok is segítették megteremteni a valódi lehetőségeket. Löszön, vagy degradálódó csemozjom („feketeföld”) talajon a törpemandulás, a csepleszmeggyes, a tatárjuharos tölgyes valóban ilyen növénytársulások, akárcsak a gyertyános tölgyes, pedig a jégkorszaki reliktum e térségben. Az erdős pusztai vegetáció legjellemzőbb társulása a törpemandulás társulás, amelyben a domináns fajt olykor a csepleszmeggy helyettesíti, ezzel a másik társulás markáns faját is megneveztük. Gyakran a törpemandulás a tatárjuharos tölgyesek szegélyét képezi, mint az megfigyelhető Albertirsa, Pánd, Ceglédbercel, Pilis térségében. Ma határdombokon, kultúrmezsgyéken, szőlőgarádokban, felhagyott szőlők, tanyabokor közelében maradtak meg, vagy bukkannak elő ismételten. S a valamikori löszön vágott kocsiutak mélyedékének rézsűiben ugyancsak előfordulnak, akár még szakadékos löszfalaknál is. 85
