Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)

Szalakótapárok

lamint a táplálék keresésre szoktatás a tojó feladató. Esőben, szélben és mindenféle veszély idején a csibék anyjuk tollazata és szárnyai alá, közé bújnak.

A három hetes fiókák repülni képesek, de hat hetes korukban válnak önállóvá, gyomnövényeket, apró magvakat, természetesem gabonaszemeket is, továbbá számtalan rovarfajt fogyasztanak. A fogolyhoz hasonlóan az állománya nagyon lecsökkent. 1954 óta tilos vadászni, 1971 óta pedig védett faj; a kímélő agrotechnikai eljárások terjedésével remélhető a fiirjek állománygyarapodása is elkezdődik. Vonuló faj, Dél-Európában telelnek, sőt eljutnak Eszak-Afrikába is. Új jelenség, hogy a 2-3. nemzedékből maradnak itt csapatban fiirjek; kérdés, mikor válik általánossá.

Az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) esetében nem mondhatjuk, hogy a ceglédi állományuk pár száz egyedből állna, hiszen ez a magyarországi egyedszámot jelenti. Itt Cegléd környékén 2-3 párral találkozunk rendszeresen az ún. Horthykanyar és Szőkehalam közötti rónán; fészket a Gyümölcskutató Intézet külső ültetvényében figyeltük meg rendszeresen. De általában homokbuckások közeli szikesekben, gyümölcsösök szomszédságában keresnek fészkelő helyet.

Áprilisban térnek vissza az ugartyúkok, már vonulás közben elkezdődik a nász, így megérkezés után a fészeképítés és a tojásrakás következik. Májusban és július végén is költ, de pótköltések is lehetnek, ilyet Törtei környékén jegyeztünk fel. Fészke nagyon hasonlít a fürjéhez, annyiban más mégis, hogy próbafészket is készít, amely részben a gyors pótköltés helyét, részben a csapadékos vagy száraz körülmények közötti helyzetre biztosít fészekaljat. 1-2 tojást rak, amelyet növényi részekkel bélelt ki. Mindkét szülő üli a fészket és etet is. A kotlási idő 25-28 nap, s ugyanannyi idő múltán az ugartyúk teljesen kifejlődik.

Elég kicsi, mint említettük, a hazai állománya, ezért a ceglédi 2-3 párból áll; ez hazai ugartyúk egyedszámnak 0,2-0,6 százaléka. Egyetlen példány, egyetlen tojás eszmei értéke 250 ezer Ft, a károkozás bírságtétele is ehhez igazodik. - Az életmódjuk, élőhelyük alapján közelálló a fácán is, de ezzel a fajjal a vadászható fajok körében foglalkozunk.

CKU 2000. 8 (5): 13.

POLOSKÁK, KABÓCÁK, RECÉSSZÁRNYÚAK

A nagy molnárpoloska (molnárka) (Aquarius paludum) csak részben szárazföldi (teleléskor!) poloskafaj. Helyváltoztatásában a középső lábai fontosak, hatalmas lökésekkel szinte cikázva robog a vízen. A fodrozódó vízfelületen érzékeli a lehetséges prédát, amelyet különben elülső lábaival ragad meg. Évente két nemze78