Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)

Turjánok titkai (mocsári teknős, vízisikló)

Az európai mocsári teknős (Emys orbicularis) magyar nevében azért van az európai jelző, mert a hozzá igen hasonlatos egy másik a Khorezm vidékén honos kaszpi vízi teknős (Clemmys caspica), de az más: ennek a nyakán kétoldalt világos és hosszanti csíkot visel, de az európai mocsári teknősnek a nyakán sárga foltok figyelhetők meg.

A mocsári teknős élőhelye nyugodt folyású vizekben, tavakban van. Ragadozó, úszóhólyagja révén sokáig képes várni áldozataira, a békát, csigát, vagy vízbe került húsféleséget szívesen megeszi, mint az akváriumi ékszer teknős. A násza vízhez köti, de a tojásait vízmentes helyen, kis dombok szervesanyagban gazdag talajába rakja. Egy-egy nőstény 10-15 tojást rak le. Június végén lerakott tojások szeptember elejére kelnek ki, a nagy szárazságok miatt a kaszpi vízi teknős tojásalakban telel át.

Amennyiben a kifejlett állatok elég erősek, jól el tudják vackolni magukat télire. Gógányban a közelmúltig, Zöldhalomban korábban még élt mocsári teknős, s a Gerje mellett még két helyen van belőle, de nem tévesztendő össze a terraristák megunt teknőceivel (ékszer teknős). Eltűnésük a környezeti állapot romlását és valamikori, ember általi fogyasztását jelzi.

CKU 1999. 7(42): 15.

CSIGÁK, KAGYLÓK

Vízi életmódjuk a megszokott; a szárazföldi csigák is általában nyirkosabb réteken élnek szívesen, de néhány kistermetű ún. temetői csigafaj kivétel. A Vörös könyv még nem tulajdonított nagyobb fontosságot a csigák védelmének, de az 1993. évi FVM rendelet viszont már 23 fajt sorol fel. A bödöncsiga (Theodoxus fluviatilis) a Gerje gyorsabb folyású részein leginkább Tószegnél bukkan fel. A hátát három feketés-lilás hosszanti csík díszíti, ezáltal elég könnyű azonosítani. E faj a Tápió mentén, s a Zagyva és a Hemád vizében is gyakori. Fekete csiga {Theodoxus praevostianus)& város feletti Gerje-szakaszon megtalálható, érdekes módon a hazai előfordulásairól alig van adatunk, a kutatók érdeklődését kellően még nem keltette fel.

A közönséges vízicsiga {Bithynia tentaculata), nagy tányércsiga (Planorbarius corneus), lemezcsiga {{Anisus vortex) és iszapcsiga {Lymnea stagnilis) a tőzeges vizekben és a Gerje tisztavizű szakaszai megél. Viszonylag csekély a számuk, mert a vízminőség, a vízmennyiség kedvezőtlen. Ahol viszont van elégséges víz, ott a házi vagy vízi szárnyasok igen alaposan pusztítják azokat. Régen a kacsák

63