Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Turjánok titkai (mocsári teknős, vízisikló)
ma csak elszigetelt populációi találhatók. A hímek torka alatti része sárga és kék mezők együtteséből áll, de csak a nász idején, miként az óriás zöld gyík esetében is. A nőstények sárgászöldek. Az emberközelt meg tudja szokni, mivel szaglása (Jacobsen-szerv), látása és hallása kiváló, a veszélyhelyzet dacára is elfogadja a táplálékot az embertől. A régi, gyalogművelésű alföldi szőlőkben még gyakori, így tudta a cukrozott tejre rászoktatni egy általam ismert szőlősgazda a zöld gyíkot. Lábuk erős, gyorsan mozognak, igen fürgék. Május legvégén az ivarérett és nászképes gyíkok színe élénkebb lesz, a nász után a nőstény kb. 5-6 cm mélyen rakja le a talajba, a 15-25 db tojást a nap melege kelti ki. A zöld gyík jól felkészül a télre, akár egy méter mélyre is talajba fórja magát, hogy a vackában károsodás nélkül vészelje át a nagy hideget. A farakás és a rőzsekazal enyhét kihasználva, gyakran alatta bújik meg a nagyobb mélységben. Megfigyeléseink szerint vegyes táplálkozású, de vannak időszakok, amikor szinte csak rovarokat fogyaszt. A homoki gyík (L. taurica) ínyfoga kisszámú, ami megnehezíti a táplálékemésztést, mert a táplálékot csak durván képes felapritani. A homok színét nagyszerűn felveszi különleges mintázatával, de a mimikri lehetősége sem zárható ki. Kevésbé szapora, mint a zöld gyík. A fürge gyík (L. agilis) még a temetőkben is megtalálható, bamásfekete-világos mintázattal szintén igen jól tud rejtőzködni. A szaglásuk ugyancsak kitűnő, egyedi anyagot választanak ki, ezek alapján értelmezik a hímek a másik, esetleg konkurens egyedeket. Ennek a párkeresésben is nagy szerepe van, amely különben a faj fennmaradását veszélyeztetné. A fürge gyík 30-40 tojást is rakhat egy fészekbe. Hideg, esős nyár szinte teljes egészében megsemmisítheti a szaporulatot, de lehetséges újbóli nász. Bonyolult a gyíkok idegrendszere, még a földrengést is megérzik... A Csengettyűs, az Öreg és az Újvárosi temetőkben találkoztam eddig vele. A fali gyík (Podearcis muralis) kevésbé mozgékony, mint a fürge gyík, a barnás színe pedig a homokszín árnyalathoz áll közel. Kevésbé kedvelt a vízisikló (Natrix natrix), a kígyó alakú teste miatt - noha ok nélkül - irtóznak tőle, pedig teljesen ártalmatlan. Nem lenne szabad bántani, mert hasznos és védett faj. Ennek ellenére évente elég sok vízisikló esik áldozatul a tudatlanságnak, holott homoki és keresztes vipera már rég nem él errefelé... A nyár elején zajlik a nászuk, vízközeli talajhalmokba rakja a nőstény 20-25 db tojását, amelyek három héttel később kelnek ki. Váratlan helyeken is felbukkanhatnak, pl. vizes élőhely mellett vezető út betonján mozoghatnak, vagy pl. a Gyümölcskutató Intézet belső udvarában egy csapadékátvezető s talajszíni csőbe egy vízisikló-család fészkelte be magát. Az elmúlt évben csak nyugodt, munkaszüneti napokon mutatkoztak, fészekből kiesett fiókákat, sőt lótetűt, vagy éppen békát is elkaptak. Vízben is keresi a táplálékot, így fog el rákokat, apróbb halakat, gőtéket, csiborokat is. A nagy vízimadarak fiókái számára azonban csak ritkán okozhatnak veszélyt. 62
