Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)

Turjánok titkai (mocsári teknős, vízisikló)

lönösebb élőhelyeket is kiválaszthatja, pl. a folyton hangoskodó levelibéka pár a nászát és petéit az eresz csatornához köti, ahol nem folyik le a víz belőle teljesen. Kb. ezer petét rak a nőstény, s augusztus folyamán bekövetkezik az átalakulásuk. Nagy alkalmazkodó képességük van, de igen nagy az eurázsiai elterjedésük is.

A vízisikló (Natrix natrix) igazi kígyóként viselkedik, vesztére, mert sokan nem ismerve, agyonverik ezt a hasznos állatot. A kígyó voltát jelzi az, hogy a zsákmányt egyben nyeli le, ami a csibortól kezdve a patkánykölyökig bármi lehet. Egyik alkalommal a görög Igumenitza-tó mellett láttam, amint egy nagyobb keszeget nyelt le a vízisikló. Ilyenkor kitágulnak az állkapocs-szalagjai, így könnyen leküzdik a nagy falatot. Egész évben egeret, békát is fogyaszthatnak, ha megfelelők a körülmények.

A Gyümölcskutató Intézet udvarában az egyik foldszíni ereszcsatornából minden hétvégén egy egész család vízisikló bújik élő. De volt olyan esztendő, hogy a tojásból kikelt vízisiklók a nedves fűben izegtek-mozogtak, de honnan, honnan nem, egy gólyapár észrevette őket. Egy óra múlva egyetlen kis sikló sem volt a fűben. A kígyókra jellemzően, több száz csigolyához csatlakozó bordájához kapcsolódó izmok segítik a gyors helyváltoztatását. 20-30 tojást rak, belőlük szinte ugyanennyi kis jószág fejlődik ki.

Mocsári teknős, Emys orbicularis csak ahol tiszta vizet talál, ott marad meg tartósan. A Gerje-pataknak is van olyan szakasza, ahol már 15-20 db teknőst is számoltam. Igazi éjjeli ragadozó, halat, békát, gőtéket, vízicsigát, bogarakat fogyaszt, de néha növényeket is legelhet. A nász idején és nap közben is a vízben tanyázik, a tüdején kívül a végbél és száj körüli hámszövet is képes oxigént tárolni. Veszély esetében órákig az iszapban meg tudja húzni magát. 6-7 hónapig alszik téli álmot. A tojásrakásban a farka segíti, elássa a tojásokat, s a 3-12 tojás 5 hét után kel ki. A mocsári teknős 6-8 éves korban éri el az ivarérettséget, vagyis érthető, hogy az egykori tömeges gyűjtése folytán miért veszett ki ennyire ez a sajátos vízpart állatfaj.

CKU2002. 10(30): 13.

RÉTI CSÍK ÉS LÁPI PÓC

Mindkét faj védett. A réti csík (Misgurnus fossilis) lassú vízfolyásokban, lápos, turjános sekély vizében, szinte mindig oxigénszegény körülmények között is megél. Életterük beszűkült a víz-és területrendezések miatt, bár a Cegléd környéki vizekben még elég gyakoriak. Szerencsére nehéz őket halászni; fogásuk módsze-58