Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Városlakó denevérek
borainak, érkeznek hozzánk is. Szinte hajladoznak a fák s bokrok, Ilyenkor főleg bogyókat, apró gyümölcsöket, sok gyommagot és a rovarok tömegét fogyasztják. A csonttollú (Bombycilla garnilus) szintén a hűvös és hideg klímazóna költő madara, de nálunk akár 5-6 hétig időzhetnek. Parkok, kertek fáinak, cserjéinek bogyótermését eszik; etetéssel a kertekbe szoktathatok. Az areájukban a fenyőágak nyújtotta védelmet kihasználva készítik fészküket. 5-6 tojást rak a tojó, s a fehér éjszakák idején kelnek ki a fiókák Skandináviában. Legtöbbször szeptember végeáprilis eleje között vendégeskednek nálunk, a leggyakoribb időszak februárra esik. Szinte mindenféle növényi részt (mag, termés, rügy, bimbó) képes fogyasztani, de borókán, ostorfán és vadrózsán különösen sokat látni csonttollúakat. Az etetőhelyen a varjak különösen barátságtalanul viselkednek velük. A hímeknél feltétlenül igaz, hogy a nagy pirók (Pinicola enucleator) legszínesebb téli madárvendég Cegléden. Alig van év, amikor a Gyümölcskutató Intézet kertjében nem tartózkodnának tranzitvendégként. A tájgában fészkelnek, de megvannak Belső-Ázsia magashegyi erdeiben is. Költése a májusi násztól augusztusig húzódik el; laza fészket épít, akárcsak a süvöltő. 3-5 tojást rak, 2 hét elteltével kelnek ki a fiókák, s további 2 hét után hagyják el a fészket. Általában növényi táplálékokat keresnek, de az állati eredetű eleséget is fogyasztják. A berkenyetermést különösen kedvelik, de nem vetik meg a tűzbogyó és a madárbirs gyümölcseit sem. A szín nem számít, hiszen a boróka kékszínű tennését úgyszintén megeszik, mint ahogy a dermedt rovarokat is összegyűjtik. Szerencsés pillanatban a nagy pirókkal együtt láthatjuk a fenyőfákon a fenyőszajkót (Nucifraga caryocatactes). Évente megjelenik nálunk, elsősorban a Putrisarki-erdőben adódhat ilyen élménye a figyelmes természetbúvárnak. Növényi és állati táplálékot egyaránt fogyaszt. Mint azt az orosz ornitológusok leírták, a cirbolyafenyő és a mogyoró termése különösen kedvelt csemegéjük, de elfogyasztják a kerti cseresznyét és meggyet, vagy az ottani más húsos vadgyümölcsöket is. 3-5 tojást rak az előtte mohával kibélelt fészkébe, 18-20 nap után bújnak elő a fiókák, s két és fél hét múltán akár repülhetnek is fiatal madarak. Az ismertebb ragadozó madarak közül a hóbagoly (Nyctea scandiaca) mint éjjeli és szürkületi ragadozó szintén jól ismert; a pusztai (Buteo rufinus) és gatyás ölyv (B. lagopus) a figyelmetlen rágcsálók szorgalmas vadásza, de csak egy-másfél hónapig keserítik a „hűséges” téli ragadozóink életét a jelenlétükkel. A vándorsólyom (Falco peregrinus) sikeres vadászatait pedig a galambászok jól ismerik, ha másképp nem, akkor úgy, hogy az állományuk egy-egy tagja bánja a találkozást a gyorsröptű vándorsólyommal... A tojó 3-5 tojást rak, a fiókák négy hét múltán kelnek ki, mivel ott északon az idő igen hűvös április-májusban. 7 hét múltán a fiatalok is repülnek, majd a szülőkkel kóborolnak, ez a nagy tanulások időszaka, azután elköltöznek onnan, pl. a Kárpát-medencébe. CKU 1998.6(16): 9. 27
