Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Városlakó denevérek
ISMERETLEN ISMERŐSÖK: A MAGYAR NÉP KEDVENCEI Több mint tíz évvel ezelőtt a Pest megyei Tanács természetvédelmi felügyelője kérte, vegyük számba a Dél-Pest megye gólyafészkeit. Albertirsától Nagykőrösig 14 fészkét regisztráltunk, de azóta örvendetesen nőtt az ismert fészkelő helyek száma. Emberi lakott környezetbe húzódva költ a fehér gólya (Ciconia ciconia), pl. a Rét utcában, a Vízkutató Kft. udvarán vagy a volt PEVDI telepen. A mentőakciók, mesterséges fészek-tepsik olyan összefogást bizonyítottak, melyek a ceglédiek gólyaszeretetét bizonyították. Áprilisban érkeznek a gólyák Afrikából, a nász évente más és más partnerrel is lehetséges. A hűség csak egy szezonra biztos... A hím a kezdeményező a választásban: teheti, mert a fészekjavítás, s új fészek építése is az ő dolga. A rőzsefészek bélelését gyepcsomóval, mohával végzik; egy fészek tömege akár a 2-3 mázsát is elérheti. Az oldalában verebek, barátkák és barázdabillegetők fészkelhetnek, ráadásul a gólyafészek ugyanis vonzza a rovarokat. Átlagosan 1-6 tojást rak a tojó, 30 napnyi kotlás után kelnek ki fiókák. A kotlási felváltva látják el a szülők, az etetést, ami kb. 8 hétig tart. Sokrétű a gondoskodás, mert kiterjed a fiókák melegítésére, forróságban pedig a vízzel való zuhanyozására is. Sokféle állatot fognak a gólyák, még a kígyóféléket sem vetik meg - a békákon, mezei rágcsálókon, nagytestű rovarokon kívül. Augusztustól csoportosulnak, majd a Duna vonalát követve, Afrikában telelnek. A fekete gólya (Ciconia nigra) emberkerülő, sokkal ritkább és veszélyeztetettebb faj, mint a rokona; fészkelő helye erdős, fás környezetben található. Táplálkozási szokásai a fehér gólyáéhoz hasonlók, sokszor ezért velük együtt is békásznak, pockoznak. Sokáig egyetlen ceglédi adatunk volt róla, amikor a kecskéscsárdai iskolát izgalomban tartotta egy fekete gólya, mivel sérült szárnnyal vetődött oda. De nem véletlenül, mert akkor a Perje langyos vizében (egy termálkút vize ömlött bele) télvíz idején is bőséggel talált táplálékot. A következő év őszén a magányos fekete gólya elrepült a messzi Afrikába. Azóta a Kugla-major közelében levő erdő fáján évente (hűségesen) költ egy fekete gólya-pár. A fehér gólya eszmei értéke 100 ezer Ft, a fekete gólyáé 250 ezer Ft. A sarlósfecske (Apus apus), melynek eszmei érték, 10 ezer forint, csak nevében fecskefaj; városi madár azóta lett, hogy a legtöbb magyar város a maga toronyház szörnyét megépítette. A panelházak hiányosságai, a dilatációs hézagok olyan terepet kínáltak számukra, ahová Cegléden is behúzódhattak a sarlósfecskék fészkelni. Most már a „háború” után vagyunk, aminek tanúsága nem felejtődöttt el; lehetett volna a munkákat másként és máskor is bonyolítani, nem a költési időben, hanem mondjuk - a hosszú őszön... A sarlósfecske május elején kotlik, 2-3 tojást ül a tojó, de mindkét szülő szerepet vállal a nevelésben. 17-20 nap után kelnek ki a fiókák, s viszonylag lassan 28
