Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)

Városlakó denevérek

Az etológusok újabban érdeklődni kezdtek a jelbeszédük iránt, ugyanis különböző hangjelzésekkel fejezik ki az üdvözlést, a figyelmeztetést. A fiatal állatok jelbeszéde is más, illetve a szerelmi jelzések ugyancsak nagyon sajátosak. A cickányok 1-3 almot nevelnek évente, hat emlőjükön 5-9 kölyköt is szoptatnak egyszerre. 4-5 hét alatt választják el magukat a kicsinyek, s 40-50 napos korban ivaréretté válnak. Ragadozó emlősök, de még inkább a madarak a fő ellenségei, legfeljebb 2 évig élnek.

A közönséges vakond (Talpa europaea) szintén ismertebb rovarevő, azaz hasznos faj. A kertekben nem örülnek jelenlétének, mert a táplálékkereső furataival a talajszint fellazítja és sok növény gyökere is megsínyli; a gyepkár ugyancsak számottevő. Pedig semmiféle növényi táplálékot nem fogyaszt, így aki rágott gyökerű növényeket talál, az hibás megfigyelésre utal. Télen nem vonul álomba, ezért enyhe időben vakond túrások láthatók a talaj színén.

Testtömegükkel azonos mennyiségű táplálékot igényelnek, ez napi 100-120 g rovart, azaz évente közel 40 kg kártevőt jelent, amit elpusztítanak. A nagyobb halmok jelzik a vakond fészkét, mivel a táplálkozása sok széndioxid termeléssel jár, friss levegő nyerésére szellőzőként is használja az állat. Az éhezést nem bírják, így ha télen elpusztult vakondot látunk, akkor az éhségtől, de sosem a hidegtől pusztult el; a bunda ugyanis tökéletes védelmet nyújt számára. Szaglása kitűnő, a sötét járatokban így leli meg a rovarokat, csigákat. 13-18 cm hosszú, henger alakú, fényes fekete a bundája, viszont már leírták albínó változatát is. Ilyen mutánst Cegléd környékén még nem találtunk, de feljegyzést se leltünk róla.

CKU 1998. 6(19): 9.

TÉLI VENDÉGEK MADÁRORSZÁGBÓL

A téli Magyarország, a téli Cegléd sosem válik „madártalanná”. A madarak hangoskodása bár nem annyira jellemző, de nagyon sok és kedves tollas vendég időzik errefelé. Főleg két helyen találkozhatunk velük, egyrészt a parkokban és a kertekben, másrészt kinn a mezőn, réten, vagyis ahol a ragadozók mind nappal, mind éjjel is megfigyelhetők.

Az ostorfákat január-februárban „lepik el” a léprigók (Turdus viscivorus), amely csak Cegléd tekintetében téli vendég, mert a hazai hegyvidékek magasabb részein is költenek. A másik az örvös rigó (71 torquantus) Skandináviában költ, illetve a délibb tájak magas hegyei között. 4-6 tojást rak, kb. egy hónap után a fiókák „röp-képesek”. Akifejlett és az ivarérett madarak hatalmas csapatokban kó26