Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)

Városlakó denevérek

érzi magát biztonságban, legszívesebben fákon közlekedik. Ezért a madárfészkek számára komoly veszélyt jelent. Hangot alig ad, eltérően a nyesttől. Utóbbi torokfoltja viszont fehér, fára ugyan nagy nehézségek árán felkapaszkodhat, de csak veszély esetében. Viszont kedveli a városi parkokat, településszéli kerteket, ezzel a galambok és a baromfik ellensége is. Sűrű és bokros helyeken úgyszintén szívesen tanyázik, vackát gyakran elhagyott épületekben, romok között leli meg.

A molnárgörény (Mustela eversmanni) eszmei értéke 50 ezer Ft, kiveszőben van, pedig a Gerje vidékén évtizedekkel korábban gyakran mutatkozott, illetőleg a közönséges görény (M putorius) maga és utóbbinak emberi beavatkozással való súlyos irtásának esett áldozatul. Szinte mindenevők, hiszen rágcsálókat, békákat, üregi nyulakat, baromfikat és különböző fészekaljakat pusztítanak el. Az ún. idomított vadászgörény származása eddig még nem tisztázott, ősét jelenleg is kutatják. A görények kora tavasszal párzanak, hatalmas párviadalok után alakulnak ki a párok. A vemhesség tartama 6 hét, majd kb. 6 kölyköt hoz a világra a vemhes állat. A vackukba a hímek megölt állatok tetemét hozzák be, így a nőstény mindig együtt lehet a még magatehetetlen kölykökkel.

A borz {Meles meles) 80-100 cm hosszú, különösen a hímpéldányok nagyok, elérhetik a 20 kg tömeget is. Erős ásókarmokkal végződnek lábaik, részben földbeli várat épít magának, a sűrű növényzet kínálta takaró szerepet nagyszerűen kihasználja. Kihalóban lévő falvakban szinte a demográfiai értelemben vett elnéptelenedés szimbólumává vált.

Főleg gyümölcsösökbe, szőlőkbe fészkeli be magát szívesen, de elhagyott kertes házak melléképületeinek környékét sem veti meg. A vegyes állományú erdőket különösen kedveli, tehát ahol lomb hullató és örökzöld fajok egyaránt előfordulnak. Sokféle babona is övezi a borzot, aminek az eredete talán a bibliai időkig nyúlik vissza. Lényegében mindenevő, téli álmot alszik. A borz párzása májusra esik, mivel a vemhesség 6-8 hónapig is eltarthat, így a kicsinyek a jövő év februárja végén jönnek a világra, s 15 hónap után válnak ivaréretté.

Rendkívül kritikus a vidra (édesvízi) (Lutra lutra) életesélye hazánkban. Az alkalmas vizek, tiszta tavak, tópartok mérete csökken, közben a halászok és tógazdaságok irtó- hadjáratot folytatnak ellenük. 100-140 cm hosszú, igen jól úszik, a lábain úszóhártyák feszülnek. A testalkat és életmód tekintetében a fókákhoz hasonlít. A földalatti járatai kialakításához a vízparti növényzet nagyon fontos, mert segítu a rejtőzködő életmódját. Egyetlen példány eszmei értéke 250 ezer Ft.

Éjszakai ragadózó, társaival csapatban bújik elő a rejtekhelyről; csapatban igen hangoskodók, füttyögetve beszélnek egymással; feltehetően a halfogást segítik elő. Nagyobb halakat, rákokat, rágcsálókat, sőt vízi szárnyasokat is elkapnak; a zsákmányt gyakran a partra viszik, ott eszik meg. A patkánypecsenyét sem vetik meg, vagyis van hasznuk. A halak ívása idején párzik; a vemhessége 2 hónapig tart, 2-4 kölyköt ellik, s majdnem egy év szükséges, hogy a kicsik kifejlett állátok lehessenek.

22