Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Városlakó denevérek
templomok padlásterében, közintézmények padlásain költenek, élnek és pihennek. Szabadban talán csak a vízi denevérek csoportosulnak. Sok-sok évvel ezelőtt, amikor a Szt. Kereszt templom padlásterét hoztuk rendbe, több mázsányi ürüléket kellett onnan lehordani. Azaz pl. az ottani kolónia több mint 2000 egyedből állhat, vajon hány mázsa rovart pusztítanak el évente? A következő fajok találhatók a városban: nagy patkósorrú denevér (Rhinolophusferrum-equinum), közönséges denevér (Myotis myotis), hegyesorrú denevér (M oxyquantus), törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus), kései denevér (Eptesicus serotinus), tavi denevér (Myotis dasycneme) és hosszúfülű denevér (Plecopus auritus). Becsléseink szerint a városban (minimum) 8-10 ezer denevér él, a közönséges és a tavi denevérek az állomány közel a 30 %-át képviselik. — Szerencsére a rejtőzködő életmódjuk folytán maguk is kerülik a veszélyt, de az pedig, hogy puszta kegyetlenségből az élő denevért az istállókban a gerendára szegezték, mert a tehenek és más állatok vérét és tejét szívogatja - feledésbe merülő babona. Ennyiben is jó, hogy megmaradtak a denevérek, s csak a babona tűnt el. CKU 2000. 8 (5): 13. MENYÉTFÉLÉK: MENYÉT, NYUSZT, BORZ ÉS VIDRA Időről-időre feltűnik környékünkön a menyét (Mustela nivalis), aminek legközelebbi rokona a hermelin, de hazánkban az már újratelepítést igényelt. A nyári bunda színében alig, de a téliben nagy különbség van köztük; a hermelin (Mustela erminea) fehér bundája miatt nagyon keresett. A menyét elsősorban egérinváziók idején mutat nagyobb szaporulatot, ugyanis a táplálékfajok gradációja, a fogyasztók szaporodási hormonszintjét megemeli. Más fajokat is szép számmal fogyaszt a menyét, amely 25-30 cm hosszú, vagyis a hermelinnél kisebb állat. A vemhességük időtartama is különböző, a menyétnek 5 héttel a párzása után 6-8 kölyke születik; gondozás mindkét szülő feladata. Veszély esetén sikító hangot ad, s felveszi bizony a harcot a konkurrens ragadozókkal. A vidranyest vagy európai nyérc már ugyancsak régen kipusztult a Kárpát-medencében, de nem így a nyuszt (Martes martes) és a nyest (Martes foina). Természetvédelmi értéke ma a nyuszinak van, a nyestet bizonyos tekintetben dúvadnak (?) minősítették, ebben a károkozás jellege bizonyára szerepet játszott. Hasonlóságuk miatt célszerű a különbségeket sorra venni, a nyuszt torokfoltja sárgás, a mókusnak fő ellensége, így vele ritkán, csak a (Ceglédtől) távolabbi erdőkben találkozhatunk (meg a Gyümölcskutató Intézet területén). Embertől távol 21
