Surányi Dezső: A ceglédi éden képei. Barangolások A Dél-Pest megyei kistájban (Cegléd, 2008)
Pókbangó, Ophrys sphegodes
ha eléggé nagy a talajok mésztartalma, s létezik nikkel és cink nyomokban, a gombák révén a poloskaszagú kosbor pompázik. A közeli termőhelyek közül a Csíkosszél, a bizonytalan sorsú és használati jogú és pusztított, Vásártér mögötti kis gyep (ezen múlik ám egyesek gazdagodása!), illetve a tápiószentmártoni domboldal nagyszámú egyede nagyon értékes állonyok. A szikes homokszéleken albínó, vagyis nem-barna (kénsárga) virágú példányokat is találtunk már, amelyek csak akkor maradnak meg értékeinknek, ha a nyárvégi időszakot leszámítva, legeltetlen és kaszálatlan marad. A poloskaszagú kosbor nevéből eredeztethető a virágainak kissé szokatlan illata, szaga is. A „termetesebb példányok” sem haladják meg a 25-28 cm-es magasságot, szénaértékük semmi, de az eszmei értéket érintő kártétel, az ivaros folyamatok leállításával, veszélyes. Tehát a virágzó egyedek letaposásával, legeltetésével igen nagy kárt okozhatunk. Jó lenne tudatosítani, hogy az európaiságnak, az oly erősen hangsúlyozott imázsnak - ez is eleme, sőt befolyásoló tényezője lenne, vagyis hogy miként kezeljük természeti értékeinket. Amit megőriztek a századok, mostani kapzsi butasággal kár lenne elpusztítani, főleg akkor, ha van bőven termőföld, még ha tejet és mézet direktben nem is adnak a kosborok „kis Édenben”... Ezen fajok kutatásában évszázadok óta nagy botanikusaink élete is benne van, kár lenne ezeket az értékeket ezért is elpusztítani, pillanatnyi kicsinyes haszonszerzés reményében. A természetvédelem sosem volt a mezőgazdaság, az ipar s az infrastrukturális fejlesztés ellensége, de fordítva nem mindig figyelhetők meg baráti gesztusok. Cegléd az orchideák városa, ha tetszik, ha nem - ennek természettudományos-kulturális és turisztikai hasznát nem ártana jobb információkkal, kímélettel is fokozni. CKU 2001. 9(36): 12. GYURGYALAGOK Amikor megnyugszik az ég, elmúlnak a pusztító zivatarok Nagyboldogasszony napja után, az ég kitisztul. A még mindig meleg reggel kéklő egén kurrogó hangok hallatszanak; akinek szerencséje és jó szeme van, láthatja, hogy 30-40 méter magasban pompás tollazatú, kicsiny sárkányrepülők cikáznak. A gyurgyalagok ifjú nemzedékei ekkor kezdik a nagy próbarepüléseket, amelyre bizony nagy szükségük is lesz, mert ezer kilométereket fognak megtenni a téli „táborhelyükig”, Dél-Afrikáig. 18
