Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

I. FEJEZET

Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

1. A föld népe és geológiai múltja

Pest megye délkeleti része a Pusztavacs-Tápiószentmárton vonaltól a megye határáig eső területet foglalja magába, vagyis a keleti hosszúság 19° 30’-tői 20° 20’-ig teljed, az északi szélesség 47° 51’ és 46° 53’ között. Két város és 18 község található az említett vidéken, az egyes települések területét és lakosságszámát az 1. táblázat foglalja össze (1991. dec. 31-i népességadatok).

I. táblázat

A vizsgált vidék településeinek jellemzése

Város, község

Területe (ha)Lakosság (fő)

Népsűrűség fő/km2

Cegléd

24.499

37.013

151,1

Nagykörös

22.786

26.947

118,3

Abony

12.778

14.802

115,8

Tápiószentmárton

10.455

5.109

48,9

Törtei

8.396

4.606

54,9

Csemő

7.940

3.459

43,6

Pusztavacs

7.907

1.514

19,1

Albertirsa

7.296

10.557

144,7

Kocsér

6.688

2.130

31,8

Jászkarajenő

6.511

3.049

46,8

Tószeg

5.886

3.960

67,3

Nyársapát

5.476

1.563

28,5

Tápiógyöi^ye

5.330

3.342

67,2

Mikebuda

4.220

665

15,8

Farmos

4.012

3.232

80,6

Újszilvás

3.898

2.588

66,4

Dánszentniiklós

3.801

2.554

67,2

Tápiószele

3.699

5.336

144,3

Tiszavárkony

3.604

1.553

43,1

Kőröstetétlen

3.279

922

28,1

Tápiószőlős

3.024

2.643

87,4

Ceglédbercel

2.815

4.535

161,1

Vezseny

2.519

811

32,2

7