Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
II. fejezet: Védett fák Cegléden és Délkelet-Pest megyében
vábbá két Albertirsa-dolinai rózsa klón, s négy kökény bokor és fácska. A felsorolt fák még megvannak a megjelölt településekben, sőt, azóta számos idős gyümölcsfa védetté nyilvánítását is kezdeményezték mind a tulajdonosok, mind a külső szakemberek. Mivel a meglevő régi szőlőket, házikerteket és szórványokat nagyrészt kiszántották és átrendezték, úgymond megújították, az utolsó pillanatokban nem ártana az ugyeri epres fasorokhoz hasonlóan jellegzetes gyümölcstermesztési emlékeket is megőrizni. Erre öreg fák, vagy azok meghagyott törzse, esetleges termesztési módszerek tárgyi anyaga is jó lehetőségeket kínál. A következő emlékekre lehet gondolni DK-Pest megyében: csemői körtefák és gumibarack fák, nyársapáti őszibarackfák, nagykőrösi üvegmeggy fák, nagyerdei vadkörtés, berceli fehéreper, vezsenyi és jászkarajenői gyümölcseper fák, Cegléd Öregszőlők jellegzetes részletének védelme, Monor-Szárhegyi mandulás, Tápió-menti sulymos partszakasz, pilisi öreg diófák, Csengeri szőlőkben myrobalánok, nagyerdei Mogyorósberek, abonyi öreg köszmétefás vagy tápiószőlősi szamócás kert, dánszentmiklósi „ős termőkaros orsó ültetvény”, végül néhány jellegzetes gyümölcsfa megőrzése a GYDKFV üzemi területein. 3. Öreg fák DK-Pest megyében Idős, értékes fák Cegléden kívül is szép számmal találhatók, a teljesség igénye nélkül a fontosabb és már védett példányokat mutatjuk be. 1985- ben a Pest megyei Tanács 1. sz. rendeletében a pálfájai Basafát, a Kincses makkfát, a Régi Basafát, a Dezső Kázmér makkfát és a Nyársapáti tölgyet védetté nyilvánította. A 150-320 éves fák jelentős értékkel rendelkeznek. A Homolytája-dűlőben Ija-fijas hársfa törzskörmérete meghaladja a 6 métert, 1958-ban vették védelembe. Dezső Kázmér Nagykőrös egykori polgármestere nevét viseli a tisztelet jeleként az egyik makkfa (Quercus robur), ugyanis 1935-ben már a Pótharaszt-puszta (ma Csévharaszt) értékeit rendeletileg helyezte védelem alá. A ma is védett tölgyes és gyertyános erdőt, továbbá az évszázados szürke nyárat és a múlt században még nagyon népszerű szomorúfűz hatalmas példányát oly példamutatóan védték - jogi eszközökkel is, amely napjainkban példaértékű lehetne. Sajnos, az erdészek megkülönböztető figyelme egy-egy öreg fa iránt, azokat megmentheti a fűrészgéptől, de a fokozott környezeti károk nem maradnak hatás nélkül az öreg fákon sem; nem is szólva a viharokról, villámcsapásokról (pl. a Csemői műút melletti nyárfa lesújtása). 1984-ben a 72
