Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása
A gazdaságilag hasznosított melegvizes kutak aránya területileg (eltérő termesztési-gazdasági tradíciók miatt, vö. a jászsági és szentesi vízhasznosítást a ceglédivel!) nagyon változó. Cegléden épp a 4-es út melletti szabadelfolyású melegvíz a rossz példák tipikus esete. A felső-pannon rétegek Cegléd környékén átlagosan 1000 m vastagságúak, DK-Pest megyében sem haladják meg az 1300 m-t. A hévizek szempontjából igen fontos réteg, általában 65-70 °C-os vizet adnak. A felszínt negyedidőszaki képződmények fedik, a pannon rétegek alatti időszakból csak elvétve figyelhetők meg kibúvások, pl. Nagykőrös vagy Ceglédbercel közelében (vö. Rónai, 1971). Mint Rakonczai (1982) említi, a térség az ÉK-DNY-i irányú nagyszerkezeti vonal mentén helyezkedik el, ezért a geológiai felépítése a kutató fúrások nagy számából ismerhető meg. A termálvizes kutak fúrási mélysége szoros összefüggést mutat a talphőmérséklettel, de a kifolyó víz hőmérsékletével is; trendjében ettől csak a szénhidrogén kutató fúrások nyomán feltörő vizek térnek el (5. ábra). Ezekből az is következik, hogy a szénhidrogén- és vízkutató fúrásokból lehet elég jól rekonstruálni is a földtörténeti sajátságokat. 5. ábra A kutak mélysége és a kifolyó víz hőfoka közötti összefüggés DK-Pest megyében Kifolyási hőmérséklet 17 y'= 1559 + 0,0375 r = +0,692 15
