Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

(WJ •»«»«

A 6. ábra vázlatrajza áttekintést ad a legvalószínűbb szerkezeti felépítésről (Rakonczai, 1982). Ezek szerint megállapítható, hogy a terület, vagyis több kistájunk kialakulása három különálló időszakban zajlott le, amelyet nagyfokú (szinte nyoma sem maradt egyes rétegeknek) lepusztulások is befolyásoltak, illetve követtek.

6: ábra

Vázlatos NY-K irányú földtani metszet Cegléd területén (Rakonczai, 1982)

1 = az alaphegység felszínes 2 = miocén vulkánit 3 = prekambriumi képződmények 4 = eocén 5 = mezozoikum

A földtörténeti ókornak az emlékei metamorf és intruzív magmás kőzetek alakjában ismerhetők fel. Juhász (1969) szerint ezek a prekambriumban jelentek meg (520-580 mo. évvel ezelőtt), majd migmatitszerű átalakulást mutattak, amelyekből ismert egy muszkovit minta: karbonkori, s „csak” 300 millió éves. A legősibb kőzetek három csoportba sorolhatók:- gneiszek, metamorfitok- préselt gránit, teliér kőzetek, intruzív magmatitok (két kőzetcsoport erősen breccsás, azaz töredezett)- mikroklin-gránit, migmatitos gránit (érintetlenül maradt)

A 7. ábra Cegléd-Abony irányú metszetet mutat be, ami sejteti is, hogy a legősibb kristályos kőzetek Cegléd környékén változatos mélységben lelhetők meg. Cegléd-Nagykőrös között 1600 m, Ceglédtől Törtei felé 2000 m alatti, de Tápiószőlősön 3000 m mélységben érhetők el. A Meló