Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)
IV. fejezet: Természetvédelmi értékek és területek Délkelet-Pest megyében
meghatározása, felismerése nagyon sok nehézséget jelent. A mocsári kosbor mézajka 3-karéjú, a középső ép, kicsípett, vagy kéthasábú, az oldalsókkal egyenlő hosszú, esetleg hosszabb: a levelek legfeljebb 12 mm szélesek. A pompás kosbor mézajka ép. alig karéjos, visszás-tojásdad, a középső az oldalsókkal egyenlő hosszú, vagy hosszabb, a sarkantyú a magházzal kb. azonos hosszú, a virágok nagyok, s a levelek 15-25 mm szélesek. Lloyd (1890) a két alfaj hibridjét írta le (var. intermedia), amelynek sarkantyúja hengeres, csúcsán kiszélesedő, a magháznál sokkal rövidebb (Soó, 1973). A keverékfajok közül még kiemelhető a poloskaszagú kosbor x mocsári kosbor {(). Timbalinii), illetőleg a poloskaszagú kosbornak pompás kosborral alkotott hibridje (O Reinhardii). A két alfaj közül a mocsári kosbor nagyobb hibridhajlamú, mint a pompás kosbor: így füles kosborral (mint O. dolicheilos). vitéz kosborral (mint O. Bounieriana) és agárkosborral (mint O. alatiflora) képes keverékfajt képezni. Soó (1973) leírta még a közönséges bibircsvirággal alkotott intergenerikus (vagyis O. laxiflora ssp. palustris x Gymnadenia conopea = Orchigymnadenia burdigalensis) és az Orchis-nemzetségen belüli hármas (O. coriophora x laxiflora x Morio = O. alatoides) hibridjét is. A spontán hibridek képződésének lehetséges kombinációit ezért ismertettük, mert az eddig meglelt orchideás rétek nagy részén azok a fajok megtalálhatók, melyek szinkron virágzása esetében - pl. megfelelő rovarjárást is feltételezve - kialakulhatnak fajhibridek, esetleg intergenerikus keverékfajok. Különösen a Csíkos-szélen és a Vásártér mögötti gyepen vannak meg a feltételei hibridek létrejöttének, de a Kemács-telep, sőt. a nyársapáti és a Gát-rét-i, valamint a Tőzeges melletti gyepen ugyancsak lehetségesek hibridek - az O laxiflora két alfaja között, vagy az O. laxiflora és O militaris között. Visszatérve a ceglédi pókbangós gyepekre, azoknak a legnagyobb a hibridizációs potenciálja, sőt, mivel a pókbangó és a poloskaszagú kosbor a Csíkos-szélen néha találkozik a virágzási időpontja, esetleges nemzetség-hibrid is születhet. E feltételezéseknek csak abban az esetben van realitása, ha bizonyíthatók azok. Mikcbudán az erdészeti (NEPAG) táblák egyikében (21 °C) mintegy 150-170 éves kocsányos tölgy díszük, az átmérője 140 cm körül van, de szintén említést érdemel az albertirsai erdészház melletti 6 db évszázados tölgyfa. 1992 tavaszán dőlt ki viszont egy 200 évesnél idősebb tölgyfa Nagykőrös és Csemő határában, vagyis ugyanaz lelt a sorsa, mint a Kincses makkfának 1984-ben. Csemő természetes növénytakarójáról is még sok területbejárás után tudunk a mainál pontosabb képet rajzolni, de néhány érdekesebb növényfajra indokolt felhívni a figyelmet. Az Értemen belül egy részén a homoki 132
