Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

IV. fejezet: Természetvédelmi értékek és területek Délkelet-Pest megyében

Szabad homokfelületek már nem jellemzőek, a H aránya igen magas, a talajának A-szintje humuszos, barnás színű, a B-szint sárgás homok. Igen hasonló a pótharaszti Nyárfás vagy a kecskeméti Szikra-puszta, a Tisza egykori öntésterületének a szélén. A Calamagrostis epigeios magasabb társulási formákban elvétve, s járulékosan fordul elő, de buckaközökben akár domináns is lehet. Hargitai (1940) a Csókáserdő tisztásain figyelte meg, továbbá a Nagynyírben (Kecskemét).

Festucetum sulcatae danubiale (H 56 %, Th 19 %, G 14 %, Ch 5 %, M 6 %): a laza és félig kötött talajú homokpusztákban zárt rétek alakulnak ki, a barázdált csenkesz az uralkodó faj, Pl. a Nagyerdőben, Csókáserdőben és Pálfáján levő tisztásokon. A kocsányos tölgyesek közé elegyesen nyírfák kerülnek, a tisztások pedig a talaj nedvességének függvényében változatosan - mozaikszerűen változik. A legelők felosztása és feltörése előtt bizonyosan uralkodó lehetett e társulás Csemő és Felsőjárás körzetében. Az erdők itteni tisztásai éppen ezért reliktum értékűek, eléggé savanyúak, megfigyelhető a kilúgozás is, de a rizoszféra igen gazdag. Nagyrészt európai (62 %), s igen kis mértékben encemizmusokat tartalmazó növénytársulás (2,6 %).

Chrysopogonetum grylli (H 80 %, Th 8 %, G 8 %, M 2 %): az élesmosófű már csak ritkán található meg, jelenleg leginkább Nyárkútréten díszük, de fél évszázaddal korábban két típust írt le Hargitai (1940): egyik a Nagyerdőben, a Csókáserdőben, a másik Gógánydűlőben és a Halastónál volt megfigyelhető. Más-más fajokkal, de ezeket nem soroljuk fel, mert az eltelt időszakban a két típus közelebb került egymáshoz, a különbségek elmosódtak. Amennyiben a buckaközökben a talajszinthez közel található a talajvíz, fehértippan, kékperje és nádtippan borítja el a talajt

A borítás foka igen magas a többi homoki gyeptársuláshoz képest, de a buckák adta nyugtalan felszín igen változatos csoportokat eredményezhet. Csókáserdő nedvesebb tisztásain, ahol a Nyárkutrét után a Szurdok következik, a szürkés homokra Festuca pseudovinae jellegű társulás telepedett. Megjelenése a lecsapolásokkal és a megfigyelhető szikesedéssel kapcsolható össze.

119