Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

IV. fejezet: Természetvédelmi értékek és területek Délkelet-Pest megyében

Boros (1935). Hargitai (1937), Szollát (1982 a és b), valamint saját vizsgálataink alapján a Nagyerdő, Szurdok. Nyárkútrét, Gógánydűlő, Csókáserdő és Pálfája erdőrészek fontosabb növényfajait mutatjuk be, mint más természetvédelmi területek esetében, a mohok és zuzmók kivételével, amelyeket Boros Ádám a teljesség igényével dolgozott fel.

A Nagyerdő sajátos növényfajai a következők:

apró békalencse, Lemna minor aranyfürt, Aster linosyris ágas fürtösliliom, Anthericum ramosum árnyékvirág, Maienthenum bifolium bablevelű varjúháj, Sedum maximum barázdált csenkesz, Festuca ripicola bárány üröm, Artemisia pontica bársonyos kakukkfű, Lychnis coronaria borsóalakű lednek, Vicia pisiformis borzas ikravirág, Arabis hirsuta borzas nefelejcs, Myosotis salicaria borzas sás, Carex hirta buglyos fátyolvirág, Gypsophila paniculata budai imola, Centaurea Sadleriana buglyos szegfű, Dianthus diatinus csepleszmeggy, Cerasus fruticosa cserlevelű saláta, Lactuca quercina Degen(homoki)kakukkfű, Thymus Degenianus deres fényperje, Koeleria glauca Dillenius-veronika, Veronica dillenii egyenes pimpó, Potentilla recta var. oxytoma erdei aranyvessző, Solidago virga-aurea erdei gyömbérgyökér, Geum urbanum erdei here, Trifolium medium erdélyi gyöngyperje, Melica transsilvanica ernyős ezerjófű. Centaurium umbellatum ezüstperje, Corynephorus canescens édeslevelű csűdfű, Astragalus glycyphyllos fehér nyárfa, Populus alba fekete bodza, Sambucus nigra fekete kökörcsin, Pulsatilla nigricans fényes sás, Carex liparicarpos

120