Surányi Dezső: Éden a Duna-Tisza közi Pest megyében. Cegléd és környékének természetvédelmi értékei (Budapest, 1992)

I. fejezet: Délkelet-Pest megye természetrajzi leírása

Kicsi a terület fajlagos lefolyási kapacitása, számszerűen 0,5-1 1/sec/km", ezért agyagos talajon megfelelő kémiai adottságú helyen (gipsz jelenlétében) ér­tékes gyógyvizek alakulhatnak ki. Jászkarajenő határában a II. dűlőben (85 m tszfm) 10,4 hektáron 17 kútból nyerik a keserűvizet, ezek mélysége 64-640 cm között változik. A pirít bomlástermékeinek eredményeként létrejött híg kénsav megtámadja a plagioklász földpátot és a magnéziumtartalmú ásvá­nyokat (Liffa, 1923) A lelőhely pontos hidrogeológiai megnevezése: nyílt ré­tegforrás (1. ábra) 1. ábra A fajlagos lefolyás sokévi átlaga, 1 sec. km2 (Lászlóffy, 1967) 2 Általában elfogadható a felszíni vizek minősége, így az Alsó- és Felső- Tápió majdnem a torkolatig, a Kis-Gerje a Tőzegestül az Újvárosi torko­latig és az Öreg-Gerje az Örkényi útig igen jó minőségű. A Gerje azt kö­vetően, hogy elhagyja Ceglédet, Törtel-Kőröstetétlen határig és a Kőrös­ér a legnagyobb részén elég szennyezett. E szakaszoknak köszönhetően a Tisza kis vízállása idején (a Zagyva nélkül) a teljes szennyezékek 8 %-át adják. A Kőrös-ér 7 %-kal, a Gerje-Perje 1 %-kal részesedik, de a Tisza közvetett szennyezőanyag terhelésének 23,4 %-át a Zagyva jelenti - a Szolnok és Tószeg szelvények vizsgálata szerint. 9

Next

/
Thumbnails
Contents