Surányi Dezső: Biokertészet. Biológiai kertművelés a házikertben (Cegléd, 1988)
II. FEJEZET Talajápolás új utakon, a gyomokról másképpen A talaj a bioszféra része, a földfelszín legfelső mállott rétege; legfőbb feladata a (szárazföldi) növények számára biztosított tápanyagok, levegő, víz és élő szervezetek felhalmozása. A földművelés alanya és tárgya, a termelés tárgya és eszköze; ennek során a szakszerű talajművelés a talaj termékenységét folyton fokozó folyamat, ezáltal a termőföld többet is képes teremni. Háromfázisú dizperz rendszer: szilárd részecskék (köztük pórusok), talajoldat és levegő alkotják. A részecskék mérete a legkülönfélébb lehet: a homok 0,2 mm, a kolloidok (iszap, agyag) 0,002— —0,0002 mm méretűek. A talajban dinamikus folyamatok játszódnak le, amelyek fizikai, kémiai és biológiai változások hordozói. Az alapkőzetek, klímaváltozások igen sokféle talajtípus kialakulá sát segítették elő; ezek területi elhelyezkedésével foglalkozik a talajföldrajz. Az agyagféleségek közül a kaolinit és montmorillonit a legfontosabbak a szerves kolloidok közül pedig a humuszanyagok. Tápanyagtárolás, tápanyagleadás, vízgazdálkodás és talajélet szempontjából a legfontosabb talajtípusok a következőik: erdős formációk (fulvósavak), réti vegetációk (ulminsavak) és mezőségi talajok (humuszsavak). A talajúiét alakulásában a makroflóra fontos szerepet játszik, így a különféle férgek (fonálférgek, kerekes férgek, sertelábúak), ízeltlábúak (rákok, ugróvillások), pókszabásúak (atkák), puhatestűek (kagylók, csigák) és gerincesek (krotovinák: vakond, (ürge hörcsög). A mikroorganizmusok egy egész külön birodalmat képeznek, jelentőségük nem kisebb, mint makrofaunának. A baktériumok leginkább bontó szervezetek (cellulózbontó, ammoinifiikáló, nitrogénkötő, denitrifiikáló és számbióta lények), vagy átalakítók. Közöttük kiemelkedően fontos a Rhizohiúm-nemzetség: a levegő szinte korlátlan rendelkezésre álló nitrogén gázát köti meg. Tíz pillangós fajcsoportnak van nitrogénkötő baktériuma. Ezek a bab, a borsó (és a bükköny, a szegletes lednek, a lóbab), a baltacim, a csillagfürt (és a szeradella), a fehér akác, a földimogyoró (és a reketye, a gumiakác, a lóhere, a lucerna (és a somikaró), a nyúlszapuka és a szója. A Rhizobium-fajokkal történő talajoltás is biológiai szemléletű termesztést jelent. A legfontosabb műtrágya (nitrogén) használatát kikapcsoló eljárás lehetne, ha sikerülne más fajokba átvinni a pillangósok hasznos baktériumainak lényeges géndarabkáit. A génsebészetben manapság már akadnak kedvező eredmények; talán nem utópia a rizs-, búza- és kukorica Rhizobium sem. A mikroorganizmusok harmadik csoportját a gombák alkotják, egyetlen gramm talajban 20 ezer—1 millió szaprofita gomba található, főleg cellulózbontó szerepük elengedhetetlen. — 12 —
