Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. Elfogatásának százéves évfordulója alkalmából (Cegléd, 1937)
16 bocsátását, hogy mint „munkás ember“ keresse meg kenyerét. Ez iratokból öt kötetet ő maga, nyolc kötetet Ferenc fia rendezett sajtó alá, két kötet még most is kiadatlan. „Csak a teste“ élt idegenben, lelke itt lebegett a honi tájak felett s teljesen beleolvadt „a közelmúlt“ külpolitikai eseményeinek tanulmányozásába, azok vonatkozásainak feldolgozásába. Az egyesekhez, vagy a hozzáforduló intézményekhez Írott leveleiben ezeket a sorsdöntő kérdéseket igyekezett megvilágítani előítélettől mentes elemzéseivel, éles logikával, gazdag élettapasztalataival. E megnyilatkozások során tört fel kebléből a megrázó vallomás: Furcsa, hogy nemzetek, melyeknek nincs jövőjük, nagy előszeretettel foglalkoznak a régenmulttal. Középkori kicsiségek kutatókra találnak, de a legújabb események történelmét senki se méltatta figyelmére. A történelem örök törvények szerint működik. Tanulmányozásának nemcsak eszmei, de gyakorlati célokat is kell követni, hogy a mult a jövendőnek mutatólábiája lehessen. A tény hatalma A világon a legnagyobb hatalom a tény. Ezt a szót Kossuth alkotta s e kemény fogalmat ő maga mindig megfelelő tartalommal töltötte ki. Azt hirdette, hogy a lények igaz ismerete, lényegének és irányának idején való számba-
