Sárkány József: Kossuth Lajos élete és egyénisége. Elfogatásának százéves évfordulója alkalmából (Cegléd, 1937)
17 vétele nélkül a jövendő megteremtésére irányuló feladatainkat nem tudjuk helyesen végrehajtani. Elhatározásaiban nemcsak azt mérlegelte, hogy tettei hasznosak é, hanem azt is számításba vette : igazságosak e s megfelelnek e a történelmi szükségességnek és a jövendő érdekeinek. Ítéleteinek függetlenségét az uralkodó irányzattal szemben is megőrizte. Az ábrándok világa helyeit a valóság felé terelte gondolatainkat akkor is. mikor ezeket irta: „Hogyha énnékem, gyarló, de sokat elmélkedett embernek a bajok gyógykezelésére az emberiség részéről teljhatalom adatnék, én az értelem azon szikráival, melyek agyamban pislognak, az emberi szeretet minden melegével, mely eremben kering, a honszeretet minden tüzével. mely szivemben dobog, legföljebb némi enyhitést tudnék, de gyökeres orvoslatot nem lennék képes kijelölni.“ Halála 1894. márc. 20-án, 92 éves korában Turinban fejezte be munkás életét. A nemzeti kegyelet hazahozalta holltestét s itthon helyezte örök pihenésre. Jókai Mór felejthetetlen gyászbeszéde szerint: Révparthoz ért a gálya, — világkörutat járt kormányosával. A régi tölgyerdő táján csak egyes vihartépte törzsek állanak még. Kilenc lustrum mult el azóta.* A lélek nem hagyja el azokat, akiket szeret és ő neki ') Kilenc ötéves időszak, vagyis 45 év.