Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

Erdei Ferenc közgazdasági író Magyar város című művében elemzi a magyar város típusokat. Az alföldi mezővárosok közt említi Ceglédet is. A magyar tanyák című tanulmányában Cegléd tanyavilágát a túlfejlődött tanyák c. fejezetben rajzolja meg.

Havasy Mihály oki. kertész, minisztériumi előadó, hosszabb ideig Nagykőrösön működött. Sok helyen követik termelésük fokozása érdekében szakszerű útmutatásait, melyet: Paradicsom és paprika termesztése c. füzetében adott.

Emlékezés és élet. A ceglédi református egyház 400 éves fennállásának Emlékkönyvét Sárkány József szerkesztette. Ijj. Öcsai Gergely leírta a ceglédi lovasleventék és gazdaifjak 1928. évi távlovaglását: Ahogy én láttam c. füzetben. »Romokból Isten háza« címein dr. Zsengellér Ferenc ismertette a ref. templom kupolájának 1936. évi leégését és a felépítés körülményeit. Nyújtó Ferenc az Országos Széchenyi Szövetségben pályadíjjal kitüntetett munkát írt: A ceglédi tanyáról. Balogh György ref. lelkész adta ki az Üj honfoglalók c. művet, Zsengellét Cytitáné pedig Emlékkönyvvel köszöntötte a ceglédi ref. Nőegylet 10 éves fennállását. Mindkettőben sok időszerű kérdést világított meg az egyházért élő szeretet.

A Kossuth-múzeum. 1921-ben nyitotta meg a Kossuth ereklyék kincsesházát Sárkány József. E múzeummal Cegléd város intézményesen biztosította a Kossuth-kultusz módszeres ápolását. Jelenlegi igazgatója: dr. Oppel Jenő, gondnoka: Harmat Antal.

Ballagi Aladár följegyezte, hogy a ceglédi parasztlakodalmakban most is járják a süveges táncot. A legény a szoba közepére áll s kalapját kezében forgatva, solo-táncát ezzel a nótácskával kezdi:

»Kalapos, kalapos,

Kinek az orra lapos,

Lám, az enyim nem lapos,

Nem is vagyok kalapos.«

Ballagi A. ftl ő tanítások.

Lükő Gábor »A magyar lélek formái« című művében a népművészet és népköltészet jelképes jelentését vizsgálja. »A gyümölcs« fejezetben a szőlővel kapcsolatos népdalaink közül egy' Cegléden is, Moldvában is ismeretes nóta szövegét közli:

»Őszi harmat, hideg v.sp, ősszel érik meg a szólő Ha megérik, bornak szűrik,

S a szép leányt férjhez kérik.«

(Cegléd, 1850.)

A ceglédi kistükör. A Kossuth Gimnáziumban 1941-ben megnyílt Honismertető-múzeum Cegléd szellemi és anyagi életének erőforrásait kívánja bemutatni.

Fényképezés. Az iparos ifjúság fotószakosztálya országos figyelmet keltő fényképkiállításaival és pályázataival (ette ismertebbé Cegléd nevét. Évkönyveit ifj. Kacznr Pál állította össze Fényképezés címen.- 28 —