Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

Molnár Géza Gazdasági egyesületi titkár, országszerte elterjedt röpirata: A magyar faj uralmának biztosítása saját hazájában. 100 ceglédi magyar hitvallása. 1925-ben megjelenő fajvédő gondolataival a nemzeti szocializmusnak volt előfutára.

Alföldi Géza különösen az egészségügyi vándorkiállítások rendezéséül s Budapest, a fürdőváros, bemutatásával tette ismertté a nevét. Több kötet versesgyűjteményi: adott ki. Saját versei: Kész mehet; Csak a gyökér kitartson.

A polgármesteri jelentések. Évről-évre megjelennek a Cegléd város közigazgatási állapotát feltüntető jelentések. E gondosan szerkesztett összefoglalás jó keresztmetszetét adja a város életének.

Az iskolai Évkönyvek. A város iskolai életének képét tárják föl a középiskolai évkönyvek. Programm-értekezései sokszor tudományos értékűek.

JSépművelés. Az iskolánkívüh népművelés célja, hogy a szabadidő okos felhasználásával gyarapítsa a - felnőttek tudását. Gyakorlati módszere a közösségi érzés felkeltésével és ápolásával a magyar lélek öntudatos részesévé teszi annak hallgatóit. Gondnoka 1928 óta \itéz Velkey János.

Festőiskola. Az első világháború után sarjadó élet jellemzésére felemlítjük, hogy Mayer Péter festőművész 1921-ben azok számára, akik »az esztétikai ízlés nevelését elsőrendű szükségletnek tartják« festőiskolát nyitott. A mostoha viszonyok miatt a vállalkozás rövid idő múlva megszűnt.

Hartyáni Zoltán, a kecskeméti Katona József Társaság tagja, több tudományos folyóiratba írt nevelésügyi és nemzetpolitikai cikket Külön is megjelent A népnevelés magyar szabású rendje c. tanulmánya.

Dr. Bánkuti László, a főiskolai sportközpont igazgatója, szerkesztette a MOVE 1939 évkönyvét, a MOVE és a Délpestmegye című hetilapokat.

Forster György az Antenna munkatársa, Cegléden érettségizett. A Stádium kiadásában több műve jelent meg. Ö volt az elsők egyike, aki a ponyva ellen sikeresen felvette a harcot.

Dr. Bálint Imre OTÍ tisztviselő, a Huszt és vidéke szerkesztője. Regényének címe: Székelyek. Árvácska címen forgatókönyvet írt a ruszin népéletből. A ceglédi lélek érvényesítése által a magyarságnak sok barátot szerzett.

Móricz Pál író A ceglédi testvér-harangokról című cikkében leírja, hogy a ceglédi r. kát. és ref. felekezetek Ijarangjai »nem kétfelé húztak, hanem a város lakosságának összetartó leikéből beszéltek«. Dobos János ref. lelkész és Makáry7 István apát-plébános, az érdemes halottak temetése napján kölcsönösen meghúzatták a testvérharangokat.

Idézetek DCmsutk LejxeJiib&l

A XIX. század második felének legnagyobb kérdése volt a Balkán jövőjének kialakulása. Ceglédnek mindig nemes levele lesz, hogy ezt a kérdést Kossuth Lajos megnyilatkozásain át ismerte meg. Az egész nemzet figyelte akkor Cegléd állásfoglalását s Kossuth Lajosnak Cegléd- 29