Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

ral s a pesti nagy üzemekkel állanak egy színvonalon. Garab József könyvnyomdájában jelennek meg az Orvosi Könyvkiadó Társulat illetmény kötetei. — Sárik Gyula és Géza műintézete a Helikon kiadója. Naptárgyára országos hírű.

C^elfegjfzéttk.

Gróf Széchenyi István műveiben kétszer említi városunkat Először fiatalkori Naplójában, mikor átutazott Cegléden és itt egy szép görög leányt látott; másodszor pedig akkor, mikor Török Jánosnak, a szőkehalmi gazdasági intézet alapítójának, az intézettel kapcsolatos gondjai iránt érdeklődött. Mi a baja, kérdi Töröktől? Az azt válaszolja, hogy Cegléd.

Dr. Pallagi Aladár XII. Károly és a svédek átvonulása Magyarországon című könyvében részletesen felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a híres svéd király átvonulása alkalmával 1714-ben Ceglédnek teljesítenie kellett.

Dr. Tompa Ferenc egyetemi tanár, az ősrágészeti intézet igazgatója, a Cegléd határában talált bronzkori ása'ásóknak legilletékesebb értéklője, a ceglédi leletekről megállapította, hogy az a nemzetközi figyelem méltó tárgya, mert a bronzkor minden időszakát képviseli.

Dr. Bartuez Lajos egyetemi tanár, az antropologiai intézet vezetője, tudományosan feldolgozta a »kövesparti ásatások« eredményeit. Dr. Traub József városi ügyész kezdeményezésére ugyanis 1926-ban 74 árpádkori sírt tártak fel a Borza hegyen, a szőkehalmi intézeti földek szomszédságában. Ezek eredményeit a Kossuth-múzeumban őrzi Harmat Antal, az ásatások vezetője.

Molnár Mária, a csendes-óceáni Manus szigetén működő missionárius nő, Hét év a Kannibálok földjén e. művében említi, hogy milyen nagy esemény yolt számára, mikor 1933-ban találkozott egy ceglédi származású nővel, Winterné Dobos Böskével, ki férjével egy német hajón érkezett oda.

Gazdasági és szellemi élet. Cegléd termelő város. 49 000 kát. hold határa van. Van fekete földje és meghódított homokja. Fe'Iett mezőgazdaságánál fogva jelentős helyet foglal el a Duna-Tisza közén. Gazdasági helyzetével többen foglalkoztak.

Jókai Mór egy ízben meglátogatta az Unghváry József féle faiskolát és a Kert című szaklapban e kirándulásáról részletes beszámolót írt.

MqJolcsy Mátyás közíró, országgyűlési képviselő Űj élet a magyar földön c. nagyhatású művében Cegléd, Kiskunfélegyháza és Sövényháza példáin és statisztikai adatainak egybevetésével szemlélteti, hogy a helyes birtokmegoszlással bíró határ mennyivel több embernek ad megélhetést.

Dr. Kerék Mihály közgazdász, ceglédi diák volt. A. földkérdéssel kapcsolatos mai feladatokat teszi vizsgálat tárgyává. Iránytmutató művei: Földbirtok-politika, A magyar föld, A földreform útja stb. A magyar föld — a magyar jövő.

— 27 -