Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

Az első újság Cegléden, 1878-ban jelent meg. 50 év múlva, 1928- ban már 7-re emelkedett az újságok száma. Ezek a Ceglédi Hírmondó, Ceglédi Kisgazda, Cegléd és Környéke, Ceglédi Közlöny, Ceglédi Keresztyén Újság, Ceglédi Híradó és a Ceglédi Élet. hja, 1943-ban, két lap: a Ceglédi Hírlap és a Ceglédi Függetlenség tájékoztatja a várost a helyi eseményekről. Korunk nyugtalanságát láthatóan szemlélteti az itt megjelenő lapok hullámzó száma és változó címe-Újságok és újságírók. Az idők folyamán kialakult az a szokás, hogy a Ceglédet szerető írástudók kötelességüknek érezték, hogy a aeglédi újságokon át is műveljék a város kultúráját. Az első ceglédi lapban Forgács Endre mellett Zámbó János, írói álnéven Vékony Demeter írt sok, friss lüktetésű cikket. Unghváry László már 1879-ben figyelemreméltó sorokat közölt a ceglédi talajnemekről és gyümölcsfaültetésről. 1916-ban pedig főszerkesztője lett a »Ceglédi Ujság«-nak.

A város kulturális fejlődésére újságírói működésükkel erőteljes hatást gyakoroltak dr. Hübner Emil, dr. S. Nagy Lajos, Molnár Albert, Hitter Miklós, dr. Dobos Sándor, Koltai József, dr. Antal István, dr. Hunyadi Ferenc, Simon János és Fülöp József. Mindig szeretettel fogadott cikkeket írt: dr- Füréi Qsváth István, Alföldi Géza, Zimányi Ernő, dr. Szüle Károly és dr. Szomorú István. 1943-ban az orosz fronton hősi halált halt Padár István, a Ceglédi Függetlenség munkatása. — A gazdasági tudás elmélyítését Molnár Géza, Váróczi Mihály, Bezzegh Ernő, Kukla Béni, Rubint János cikkei szolgálták, kik mint egy mezőgazdasági akadémia mutattak irányt a haladni vágyó gazdák számára. Csikesz Sándor, dr. Vasadi Balogh György, Mischek (Mikes) Ferenc, Iván Mihály írásaira s ceglédi működésükre későbbi pályafutásuk vet erőteljes fényt.

Az irodalmi ízlés emelésére dr. Simon László 1921-ben megindította a Ceglédi Szemlélőt, a sportélet fejlesztésére a MOVE kiadásában pedig Szegedi Pál a »Ceglédi élet«-ot. Simon László szerint »a közel 40.000 lakosú városban a kultúrális élethez a működő erők és ez élet fejlődéséhez szükséges feltételek megvannak.« A nehéz körülmények, a trianoni csonkaságban megszűkült horizont e lelkes induláshoz fűzött reményeket letarolta.

A vidéki újságírás iránt érzett felelősséget az a sajátos helyzet indokolja, hogy az olvasók nagyrészének ezek az újságok sokszor egyedüli szellemi táplálékai. Reméljük, hogy az itt közölt néhány adat idővel e kérdés tüzetesebb feldolgozására is ösztönzést ad s az újságok és nyomdák viszonyát is feltárja.

Ceglédi naptár. 1928-ban a Ceglédi Gazdasági Egyesület kiadott egy gondosan szerkesztett naptárt. Gyakorlati tanácsokkal látta el abban az alföldi gazdákat. Ennek érdekében megszólaltatta az akkor itt élő aarilemi értékeket. így Váróczi Mihályt, aki A növénytermesztésről, Kukla Bénit, aki A tanyai életről, Unghváry Józsefet, aki A gyümölcstermesztésről írt mindig időszerű sorokat. Hasonló értékű Kerék Mihály tanulmánya: A termények értékesítéséről, az észszerű idő- és munkabeosztásról, a magyar föld megtartásának módjairól.

Nyomdák. Ceglédet, mint jelentős könyvtermelő helyet tartja nyilván az irodalmi köztudat. A ceglédi nyomdák lépést tartanak a kor— 26 -