Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

művelő házánál és házon kívül. Az Isten emberének belső küzdelmek Szerkesztette az 1862-ik évi Egyházi Almanachot. Nagy hatású egyházi és irodalmi munkássága ma is időszerű. Munkáiból értelmének erő­teljessége, nyelvének tisztasága, kifejezéseinek érdekessége tűnik ki. Szakavatottság, eszmegazdagság és eredetiség jellemzik azokat. Takács József ref. lelkész, a dunamelléki egyházkerület fő jegy­zője volt. Műve a ceglédi ev. ref. egyház történeté dióhéjban. 1888-tól 1928-ig működött itt. Páratlan népszerűsége és szónoki hírneve Ceglé­den apáról fiúra száll. Raffay Sándor evangélikus püspök, a theológia tiszteletbeli dok­tora. Cegléd város díszpolgára, 1866-ban született Cegléden. Hazai és külföldi tanulmányai után lelkészi szolgálatot teljesített. 1896-ban a pozsonyi evang. főiskolán a theológia tanúra lett. 1918 óta a bányai evang. egyházkerület püspöke. A Terület Védő Liga egyik alapítója, a Petőfi Társaság tiszt, tagja. Nevezetesebb művei: A logos eredete. Jézus példázatai és hasonlatai. Szónoki beszédei: Kiáltás a viharban, Amit az Ür üzen, stb. Lefordította az Uj-Szövetséget. Ceglédi szülőházát em­léktáblával jelölték meg tisztelői és ezt írták rá: Scientíam et vitám pro patria. Czeglédy Sándor szül. Nádasladányban 1883-ban. Volt győri lel­kész s a tatai ref. egyházmegye esperese, a Dunántúli ref. egyház­kerület főjegyzője, 1928 óta ceglédi ref. lelkész. Lefordította Kálvin János fontosabb műveit. Köztük A kér. vallás rendszerét. 5 kötetben lefordította és kiadta Robertson szónoki műveit, e világos és meggy őző okfejtésű egyházi beszédeket. Szerkesztette a Keresztyén Család és Református Sión c. néplapokat. A brit biblia társaság számára lefor­dította a Szentírást, oly műgonddal, ihlettel és lelkiismeretességgel, hogy annak alapján a Vizsolyi biblia helyébe valószínűleg a Ceglédi biblia lép. Nagyobb részben az ő munkája a Bibliai lexikon (2. kötet). A Gyülekezeti imádságok c. művén át a hitvilágának mély ségeibe pil­lanthatunk be. Czeglédy Sándorné, sz. Kosa Margit több belmissziói munkát írt. Ezek: Az Ür szolgálatában, Imakönyv leányok számára, Vasárnapi is­kola 3 kötet, legújabb műve: a Papnék könyve. Dr. S. Szabó József: a debreceni ref. kollégium igazgatója, tan­ker főigazgató, a theologia tiszteleti doktora, .1929 óta Cegléden lakik. Számos egyházi, tanügyi, történelmi, irodalmi dolgozata, elbeszélése és költeménye jelent meg. Ezek közül kiemelendő a Kálvin Jánosra, Me­lius Péterre, Károlyi Gáspárra, Tompa Mihályra, a debeceni kollé­giumra vonatkozó többnemű irata. Fáradhatatlan hűséggel tárta fel a reformáció elterjedésének első nyomait. Lefordította Loesche: Kálvin hatása és a kálvinizmus Európa keleti országaiban c. művét, s ennek függelékében először írta meg magyarul a magyar reformáció külföldi összeköttetéseit. Mint szerkesztő is több irányban működött. Legna­gyobb munkája ezen a téren a Debreceni Lelkészi tár 12. kötete. A ceglédi ref. iskola múltjában szemlélteti az egész magyar alföldi ref. iskolázás történetét. Egy begyűjtötte a ceglédi ref. lelkipásztorok élet­rajzi adatait is. Szelíd leikéből a jóakarat, emberszeretet s a tudomány ■ adoratiója sugárzik felénk. — 19 —

Next

/
Thumbnails
Contents