Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

Dr. Hübner Emil kormányfőtanácsos, szül. 1879-ben Cegléden- Az egyházi jog művelője. Főművei: a ceglédi rom. kát. egyház története, Cegléd múltja és jelene. Nagyobb tanulmányai: Egyházjog és jogtörténet. A ceglédi r. kát. egyházközség önkormányzatának története. Ceglédi vonatkozású cikkei a Magy. Gazd. történeti Szemlében s az Archeológiái Értesítőben olvashatók. Magasabb eszmék szolgálatába állított életének bizonyságai e művek.

Szerzetesek. Paíer Zsiros Ferenc Cegléden született. Jézus társasági atya. A Szív újság szerkesztője. P. Ungvári Antal ferencrendi szerzetes, volt tartományfőnök, szintén ceglédi születésű.

Dr. Raffay Ferenc eperjesi jogakadémiai tanár 1870-ben Cegléden született. Meghalt 1907-ben, Eperjesen. A magyar magánjog híres művelője. Munkái: A magyar házassági jog, A külön vagyon és közszerzemény, A magyar magánjog kézikönyve, Az osztrák magánjog tankönyve- 1896-ban szerkesztette a »Cegléd és Vidéke« című lapot. Síremlékén egy nyitott könyv fölé. hajló bagoly jelképezi munkás életét.

Zlinszky Imre kir. táblai bíró, jogtudós, a ceglédi kir. járásbíróságon is működött. Nagy hatású műve, a Magyar Magánjog, számos kiadást ért.

Török István jogi doktor, törvényszéki betétszerkesztő bíró, a Pallas Lexikon munkatársa. Művei: A telekkönyvi betétszerkesztés rendszere, Az ártér telekkönyvezése.

Raffay László iparművészeti tervező, Raffay Sándor és Ferenc testvéröccse Cegléden született. Iparművészeti terveivel többször díjat nyert. Munkái: Épületasztalosság, Bútorasztalos.

Török József evang. lelkész a nép számára megírta Doctor Luther Márton életét. Verskötetének címe: Sírvirágok.

Törteli Lafos 1915—30-ig volt ceglédi evang. lelkész. A régi szónoki iskola nagyhatású képviselője. Egy évig a Budapestre menekült evang. theológiai akadémián előadásokat tartott. Művei: Székács József élete és működése. Nagypénteki passió. A halotthamvasztás jogosultságáról. Karácsonyi üzenet a táborokba 1916. Jelentős szerepet töltött be a város közéletében, a város egyetemét egybekapcsoló beszédeivel.

Wolf Lafos tb. evang. esperes norvégból lefordította: Lunde Jézus kis barátai, svédből pedig Giertz Bo Házát kősziklára építetté c. műveket. Igen időszerű kérdést vizsgált meg Jehova tanúi c. munkája.

Dr. Czakó Jenő ref. vallástanár A janzenizmusról írt műve a tudományos körökben nagy figyelmet keltett. Lefordította Bunyón János: Bővölködő kegyelem c. művét. Szerkesztette a Célegyenest előre c. ifjúsági lapot.

Dr. Czeglédy Károly a pesti egyetemen a keleti nyelvészet előadója A magyarság őstörténete c. műben közzétette: A magyarság Dél-Oroszországban, Keleten maradt magyar töredékek c. tanulmányait, legújabb műve Ibn Fadlan alapján készült, a volgai bolgárok kopjafás temetési szokásairól. A magyarság eredetére vonatkozó kutatások természetes szükségletet elégítenek ki, igen örvendetes, hogy tudósaink egyre újabb területeket hódítanak meg.

— 20 —