Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

24-é'i, mikor Kossuth tobonzó szavára felkelt a város népe. E nap lefolyását részletesen leírja Jókai Mór. A második találkozás ÍSí7. január 24-én történt, mikor a Turinban élő remetét a ceglédiek hazahívták.

1 A ceglédi Százas Küldöttség Kossuth Lajosnál' Baracconeban, Olaszországban c. mű részletes leírása a küldöttség utazásának, fogadtatásának és visszatérésének. A turini »könnyes jelenet«-nek máig ez a leghitelesebb forrása. Teljes terjedelmében közli Dobos János hatalmas Beszédét és Kossuth gyönyörű válaszát: a honvágy lélektani rajzát s döntésének indokolását.

Ballagi Aladár, egyetemi tanár, kiadta Kossuth két amerikai beszédét. Klasszikus előszót írt hozzá, melyben elmondja, hogy Ceglédet vidéki város létére, mondhatni nemzetközi jelentőségűvé teszi a Kossuth kultusz, mint amely olyan magyar embert ünnepel, kire hódolattal tekint az egész emberiség. Közli Kossuth egyik beszédének vázlatát. Ezen át bepillantást nyerhetünk Kossuth szónoki műhelyében

Barabás Béla országgyűlési képviselő: »iMikor Kossuthot hazahívták« címen rádióelőadást tartott a turini útról, — amely könyvben is megjelent. — Különösen a küldöttség pesti fogadtatását ismerteti, mint az akkori egyetemi ifjúság vezére s a fogadó bizottság elnöke.

Dr. Kovács István: Kármel tetején és az Örök Kossuth c. műveiben a turini út értékét és hatását vizsgálja. Egy város szerelme c. cikkében pedig ezt írja: Dobos János ceglédi ref. pap Kossuth előtt tett turirii vallomása: »Eljöttünk, hogy orcádat lássuk mégegyszer, hogy megmondjuk Keked, mi szeretünk Téged« édes testvére a legforróbb szerelmes vallomásoknak. Csak még tüzesebbé teszi a balladai feszültség: nem egyesülhetnek többé már soha... Rómeó és Julia tragikuma politikai síkon! — De halhatatlanabb, mint a shakespearei remekmű, mert a Magyar Sors alkotása.

Rákosi Viktor gyakran megfordult Cegléden, mint Takács József ref. lelkész ve jé? Itt ismerte meg Takács József elbeszélése alapján a hollandiai ref. theológusok életét, amelyet az Elnémult harangokban az irodalomnak átadott. Simándy hivatásának megrajzolásához az ihletet Cegléden szerezte s itt figyelt fel az örökkéélő imádságra: Jerlek, ti tört szivek! Jertek, ti szétzúzott remények! Jértek, ti sárba fúlt illúziók! — Én megvigasztallak és veletek imádkozom.

Rákosi Viktor a Budapesti Hírlapban, Sipulusz néven, Túl a porfelhőn c. cikkében védelmébe veszi Ceglédet azokkal szemben, akik csak vonatról nézve ítélik meg e várost. Megállapítja, hogy »micsoda erő és önbizalom rejlik ebben a népben! E mögött a porfelhő mögött 35 ezer ember lelkik, dolgozik, virágzik és minden talpalatnyi földet megművel. Mindennek neki mer vágni, ha látja, hogy vállalkozásának költségeit két keze munkájával meg tudja teremteni.«

Forgács Endre, ref. lelkész hosszabb időt töltött Cegléden. Az egész város szellemi életére serkentőleg hatott itteni irodalmi működése. Templom soron című könyvét Cegléden ma is sokan ismerik, de méginkább kedvelték Kajabusz néven közzétett sziporkázó tárcáit. Forgács Endre Ceglédről való távozása után is gyakran felkereste ödetes cikkeivel a helyi lapokat.

— 15 —