Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)
SzépimduLmi emlékezteti Versek. Ceglédről igen kevesen írtak verset. Szabolcska Mihály a ceglédi Kossuth szobor felállítását ódával köszöntötte. Azt írta, hogy »az én ősöm szegény jobbágy-gyerek volt, engemet szó illet e szobornál.« Versének címe: Kossuth ceglédi szobránál. A Kossuth emléktábla szövegéhez Bárd Miklós írta a befejező sorokat: ' S szavára itt, e téren kapva szárnyra Zúgott fel, mint a vihar orgonája: »Kossuth Lajos azt üzente...«: Dr. S. Nagy Lajos székely lelkének tűzét sok hazafias költemény, őrzi. Nemes idealizmusa a függetlenségi eszmének volt hű tolmácsa. Forgács Endre gazdag lelkivilágát mutatja, hogy prózai művei mellett népdalokat is írt. Egyik helyi vonatkozású verse így kezdődik: »Újvároson soh sem harangoznak. Ne félj rózsám én meg nem átkozlak. Ha elrontád a szerelmünk végét: Rád hagyom a lelkem üdvösségét.« Szálkái Miklós verse: Mi, ceglédiek. E város igazi jelleme szólal meg benne. Az ősi röghöz való ragaszkodás, az életküzdelem keménysége s az Istenbe vetett hit mélysége. Verseit az Új Idők is hozta. Dr. Szomorú István eddig megjelent költeményeiből a szerző színes hangskálája és természet szereteíe tárul elénk. Lelkében ól s lantján már megszólalt a »szent, tücsök-zenés határ«. ' Prózai művek. A történelem folyamán két ceglédi dátum emelkedik a horizont fölé 1514 és 1848. Mindkét dátum jelentőségéről többen írtak, Ceglédhez és a nemzeti ügyhöz méltóan. 1514 emléke. A Dósa György féle felkelés fontos állomása Cegléd. Itt adta ki Dósa György híres kiáltványát, itt csatlakozott hozzá Mészáros Nagybotú Lőrinc ceglédi plébános. Ezzel a mozgalom egyetemessé lett. A Dósa Györggyel foglalkozó művek Ceglédet is említik. Ez a kapcsolat tette Ceglédet a magyar szellemi életben ismertté és népszerűvé. E küzdelem történelmi feldolgozását olvashatjuk Márki Sándor Dósa György és Fája Géza Dózsa György c. művében. Legismertebb irodalmi leírását báró Eötvös József adja: Magyarország 1514-ben. Szabó Pál a Kelet népé-ben Nagyboté Lőrinc éjszakáját írta meg. Az utóbbiak műveiben azonban több a költői elem és korfestő hangulat, mint a Ceglédet különösebben jellemző dolog. Táncsics Mihály Életpálya c. művében elmondja, hogy 1876-ban ceglédi tisztelői meghívására, mint azok vendége, egy évet Cegléden töltött. Egy hónapig helyettesítette az újvárosi nef. iskolában a tanítót s ezalatt az idő alatt, a szöveget tollbamondva, megtanította a gyermekeknek a Szózat szövegét és dallamát. Ez az érdekes, kultúrtörténeti adat talán a Szózat első tanításának helyét is megjelöli. Kossuth és Cegléd két találkozása. Ceglédnek két történelmi jelentőségű találkozása volt Kossuthtal. Először: 1848. szeptember — 14 —
