Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

gyár lélekből fakadó ábrázolását a nagykőrösi Arany János Társaság, már régóta legbecsesebb letétjének tekinti. Kisfaludy Sándor egyes költeményeit, Tompa Mihály Virágregéit Réthy Lajos művészi ihlete szintén életteljes képekben érzékelteti. G'ályarabok című képét az amerikai Egyesült Államokban is ismerik. Rákóczi indulő-jaban és Bánk bánjában is magyar erő lüktet. >

A Molnár Viktor szerkesztésében megjelenő Uránia című folyóirat 1901-ben Egy magyar művész című közleményében Réthy Lajoskortársait szólaltatta meg, hogy. rajztanári módszerét és művészi felfogását bemutassa. Mellékleteink célja is az, hogy Réthy Lajos művészetére a figyelmet újból felhívjuk.

Innocent Ferenc szerint Rétliy Lajos középiskolai tanításának, módszere fényesen bizonyítja, hogy érző és igaz művész. Fokról-fokra ébreszti s fejlesztgeti a gyermekek forma- és színérzékét s végül önálló koncepciókban célhoz vezeti őket ezen az úton. Arany Toldijához készült illusztrációi mutaţjâk, hogy minden ízében magyar művész. Nem. zárkózhatom el attól az érzéstől, hogy működése láttára ne gondoljak Walter Crane-ra.

Deák-Ebner Lajos, kivel együtt tanult Münchenben, így ír ceglédi festőtársáról:

Az őszi Walter Crane kiállítás eszembe juttatja, hogy él itt Magyarország egyik vidéki városában egy művész ember, kit a kényszerűség rajztanári állásra szorított ugyan, de ki mindamellett nem lett hűtlen múzsájához. Művészetében meg van a nemzeties zamat, rajzaiban a költemények szelleméhez való símulás, annak naív visszaadása oly annyira, hogy a inaga nemében egyedül áll. A Toldi illusztrációk szemlélésénél mindenki érezni fogja, hogy mennyire megfelelnek azok Arany' gyönyörű, naív eposa szellemének.

Igazán átérzett, hangulatos rajzok.

Alexander Bernát, egyetemi tanár, véleményét ekként összegezzük:

Réthy Lajos Toldi illusztrációi azt mutatják, hogy a művész beleélte magát Arany János költeményeinek érzésébe. Abba a naív, népies hangulatba, amely annyira a szívünkhöz szól. Szereti a költeményt* alakjait és a nézővel is meg akarja szerettetni.

Fő erénye, hogy megkapó, könnyen érthető kifejezést tud adni alakoknak és festői módon komponálja jeleneteit. ízléses és magy aros dekoratív motívumokban bővelkedik.

Zichy Mihály, a legnagyobb magyar illusztrátor, Réthy műveiről a művészhez intézett levelében azt írja: »Rajzaiban igen gyönyörködtem, főképp azért, mert minden vonásában igazi magyar lelkesülést találtam, mellyel beleélte magát a költő teremtésébe.«

Urania 1901.

Réthy Lajos a magyar építőművészet fejlesztése érdekében iasokat fáradozott. Oszlopfő mintáit, melyet stilizált rózsából és tulipánból, ablak és kapu íveit, melyet a székely kapu, kisajtó és azok díszítéseiből alakított, az Uránia folyóirat 1903. évfolyama mutatta be.

— 13 —