Sárkány József: Cegléd az irodalomban - Honismertető munkálatok (Cegléd, 1943)

vak leánynak az agyában, akiről csak a beavatottak tudták, hogy egy igazi nagy tehetség, egy ihletett költői lélek. Ilyen körben, ilyen lelki fázisok közt nőtt fel Erzsiké is, a mi kis csalogányunk, aki örökölte, akiben kifejlődött apja jelleme, anyja melegsége és a vak nővér költői ihletsége. A kisleányka azonban alig. hogy felserdült, elvitték feleségnek idegen helyre, papné lett belőle: Dézsy Mihályné. * Ugyan van-e magyar, ki ne ismerné ezt a dalt: »Hét csillagból van a göncöl szekere«, aztán »Édes szülém adja ki a jussomat!«? ÉJgy-e ismerik! De azt már nem tudják, hogy ezt a kedves nótát, ezt az isteni szép melódiát a mi kis csalogányunk: Dézsyné, Dobos Erzsiké teremtette meg, az idegenbe vándorolt költőnő. Hat ez a dal? Selyem kendőt adtál nékem emlékbe. Most is itt van szívem fölé éltévé. Nefelejcssel van kivárná cifrára. Emlékezzél piros Pünkösd napjára! A mi kis csalogányunk költő, dalköltő volt. Hivatásszerű leg. Ismerte jól a magyar nép minden vonását, melyet úgy dalában, mint költészetében élethíven tud visszatükrözni. Ezek a dalai: »Hanga fának gyönyörű virága« — »Bújdosik a hold! s a csillag nem ragyog« — »Sze­gény vagyok, nem tagadom Rózsám.« Vagy ez a nótája: »Harmat gyön­gye reszket a fa levelén« stb. A költeménnyel együtt megszületett nála a melódia is, és ezek egytől-egyig a dalköltészet remekei. S ha elgon­doljuk, hogy a mai sivár korban oly kevesen vannak dalköltőink, úgy kétszeresen fájhat a mi veszteségünk a ceglédi csalogány elhunyta felett. A magas szárnyalásé költői lélek erős hittel, sugárzó arccal me­sélte el halála napja reggelén, hogy mily végtelen boldognak érezte magát álmában: ablaka alá paraszt legények jöttek és az ő dalait oly szépen énekelték, mint még soha se hallotta. Aztán egy új dalt is énekeltek. Talán eszébe jut. Odahívja egyetlen leányát, hogy írja le s kevés gondolkozás után nótába foglalja utolsó álmát. Ez volt a »mi kis csalogányunk« hattyúdala. A nagy lelkek sa­játsága, előérzete nem csalta meg, hattyúdala beteljesedett... Szerettei hazahozták és Cegléden temették el. Ott pihen ő is már, ahol nem fáj semmi... költői lelke elszállt. ...De száll a dal is: »Hét csillagból van a göncöl szekere!«. Dézsyré, Dobos Erzsébet dalainak címe: ^Biai nóták«. Szikszay és Könczöl. Egy fészekből. Sqi/ míLoéJZ emléke Művészi illusztrációi lévén az irodalomban jelentős helyet igé­nyel egy7 kevéssé ismert és elfelejtett magyar érték: Réthy Lajos, ceg­lédi polg. iskolai tanár, festőművész. Arany Toldi-yának megkapó, ma-12 —

Next

/
Thumbnails
Contents