S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A lefokozott iskola
92 cus cursust is állított.48 Erre a ceglédi praeceptorok közül is többen mentek s ennek elvégzése után iratkoztak be a debreceni főiskola felsőbb tanfolyamára. Kőrössel kapcsolatban a következőket olvashatjuk egykorú írásban: „1798-ban meghalván Kőrösön Tek Sípos Gáborné nagyasszony, a még életében tett testárnentomában a ceglédi Reformata Ekkla számára is hagyott fi. 100. Ezt a pénzt az Ekkla Anno 1803. a körösi oskola számára adta az ott tanuló deákok számára.“49 Az ott tanuló deákok alatt, kétségkívül, ceglédi fiúk értendők. Mint általán az egész országban, úgy Cegléden is, a protestáns egyházakra lényeges változást idézett elő az 1791. évi XXVI-ik t.-c., mely biztosította a protestánsoknak autonómiájukat úgy az iskolák felállítására és szervezésére, mint tanrendjére és kormányzására vonatkozólag. Ezenkívül feloldotta őket a kath. püspökök joghatósága alól és a prédikátorokat visszahelyezte ismét teljes lelkipásztori jogaikba.50 Megszűnt tehát az ú. n. iurisdictio in communitate, a protestánsok közösségének a kath. egyház és parókia kötelékébe tartozandósága s ezzel Cegléden a reformátusok részéről a róm. kath. plébánosnak a párbér és stóla, a váci püspöknek a tized fizetése, ami rájuk nézve nagy teherkönnyebbülést jelentett. Grammatikai kis iskolájuk tovább fejlesztését azonban az akkor ébredező nemzeti szellem hatása alatt megindult iskolai és tanügyi reformok, tanrendi és tantervi szervezkedések gátolták. „1760. után — írja Imre Sándor (ifj.) — gyorsan megélénkül a magyar paedagógiai gondolkodás, melynek oka a nemzeti törekvések és a nevelés iránt való érdeklődés. A Ratio Educationis részes ebben, de semmi esetre sem ez idézte elő azt a jelenséget, hogy a szűkén értett iskolai nevelés körénél sokkal nagyobb mezőn nyílnak a paedagógiai gondolkodás virágai.“51 A debreceni főiskola még a Ratio Educationis megjelenése előtt megkezdte a tanügy reformálását az 1770-ben kiadott Methodus-sal. Egymásután készítették ezután a reformátusok az egész országban a tantervi és tanrendi munkálataikat oly mohó sietséggel, hogy pl. a debreceni kollégium tanterve 1791-től kezdve 1820-ig hétféle módosításon ment keresztül.02 Ez a lázas reformkorszak, amikor nem lehetett tudni, hogy a tanintézetek a fejlődés milyen fokán állapodnak meg s miféle iskolatípusok alakulnak ki, az iskolákat bizonyos várakozó álláspont e foglalására késztette. A ceglédi iskola is erre az