S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

A lefokozott iskola

91 semmi foganatja nem lett s fölterjesztésük csak mint az akkori állapotokat jellemző írat maradt fenn. Lehetett-e ilyen nehéz és zavaros körülmények között az iskolára, a közművelődésre nagyobb áldozatot hozni? Növelte a bajt még a városba foly­vást tartó betelepülés. A földbirtok mindinkább fogyott s a sza­porodással a családok birtokai mind jobban elaprózódtak.41 Ha pedig a megnövekedett család továbbra is egy házi közös­ségben maradt, számban annyira felduzzadt, hogy egész ha­dakat alkotott. Mindez a megélhetés gondját növelte. De addig még ment a dolog, míg a lakosok a földesuraságtól a berceli földeket bérelhették. Azonban 1785-ben állami felügyelet alatt Bercelre is megindult Würtembergből a kath. svábok betelepí­tése. A telepeseket, míg berendezkedhettek és házaikat föl­építhették, a város lakosaihoz szállásolták el. Közülök malá­riában, — amit morbus Hungaricusnak neveztek el — , sokan elpusztultak, némelyek pedig visszamentek hazájukba. De a legtöbben mégis ift maradtak s lassanként megépítették és be­népesítették Bércéit. 1400 hold földet veszítettek ily módon a ceglédiek s némi kárpótlásul kapták ezért az ú. n. bonifika­­földet, mely azonban elenyésző csekélység volt a veszteséghez képest.42 Hogy a szűkülő határ mellett milyen erőteljesen sza­porodott a város lakossága, azt egy pár adattal világítjuk meg. 1781-ben a város lakosainak száma 742643, 1794-ben 788744, 1802-ben 923445, 1804-ben 10.38346. Ebben az időben még csak­nem kétszerannyi a református vallású lakosság, mint a többi együttvéve. Megértjük ezek előadása után, hogy miért nem tudták a mostoha viszonyok közt élő ceglédi reformátusok iskolájukat tovább fejleszteni és hogy miért maradt és működött az ötven esztendőn keresztül abban az egyszerű, szerény keretben, amelybe a türelmetlen kor szorította. A szerencsésebb helyzet­ben lévő szomszéd városok ezalatt szépen haladtak előre nem­csak népességben, de szellemi és anyagi erőkben is. Kecske­mét lakossága már 1787-ben elérte a 22.560 létszámot s a vá­ros 150.000 hold földön gazdálkodott47, amikor Cegléd annak alig ötödrészét mondhatta magáénak. Kecskemét református particulája is a város jólétével együtt emelkedett, ugyanúgy a nagykőrösi, mely már 1741. óta állandósította a rektorokat, amivel az iskola rendje és tanítási színvonala rendkívül emel­kedett. A hatosztályú iskola fölé Kőrös egy évi encyclopaedi-

Next

/
Thumbnails
Contents