S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A lefokozott iskola
88 alapján a protestáns, vagy ahogy akkor nevezték, akatholikus iskolák kormányzatát is központosítani s a maga kezébe venni akarta az állam, mely ellen az automiájukra féltékeny protestánsok hosszú, elkeseredett és végeredményben győzelmes harcot folytattak. Nem a korszerű, helyes paedagógiai és didacticai elvektől vezérelt Ratio Educationis ellen küzdöttek, hanem azt nehézményezték, hogy bár az állam az ő iskoláik fenntartásához semmivel sem járul, mégis rendelkezni akar velük és felettük.28 Ezenkívül, nem ok nélkül, féltek az elnémetesítés veszélyeitől is, mert a Rationak ilyen célja is volt, amit a centralizáló Ií. József császár később nagyon is kiélezett. A Ratio Educationis a következő iskolafajokat létesítette s adott azoknak egységes tantervet: 1. falusi iskolák (scholae paganae) 1 tanítóval; 2. kisebb városi iskolák (scholae oppidanae) 2 tanítóval; 3. nagyobb városi iskolák (scholae urbanae) 3 tanítóval ; 4. latin vagy grammaticai iskolák (scholae Latinae seu Grammaticae); 5. gimnáziumok ; 6. akadémiák. Nem rendelte el ugyan az általános tankötelezettséget, de óhajtásként hangoztatta, hogy a gyermekek 6 éves koruktól iskolába járjanak, amit később II. József szigorúan követelt (1785. február 18-iki rendelet), de rendeletét nem hajtották végre.29 Azután is sürgették királyi rendeletek úgy ezt, mint a szegénygyermekek ingyentanítását, de nem sok eredménnyel.30 A Ratio Educationis a falusi, kisebb és nagyobb városi iskolákban a nevelő-oktatást mindenütt az anyanyelvre helyezte s azért azokat nemzeti iskoláknak (scholae nationalis) nevezte, de a német nyelv tanítását is megkövetelte bennök. Ilyen nemzeti iskolák felállítását az akatholikusoknak is javallottá. A kormány azonnal hozzá is látott a nemzeti iskolák felállításához. Cegléden a klarisszák segítségével három osztályú nagyobb városi róm. kath. iskola jött létre.31 A földesuraság emeletes iskolát építtetett a kath. parókia déli oldalán a templom felé ott, ahol a hajdani református iskolát is véljük állani. Ennek ünnepélyes felavatása és megnyitása 1779. június 9-én történt-32 Ezt az iskolát a klarissza-rend eltörlése (1782.) után támogatta a vallás- és tanulmányi-alap is, melyre szállottak a földesúri joggal együtt ceglédi birtokai. A rend eltörlése tehát a jobbágyi viszonyt illetően Ceglédre változást nem jelentett. A kath. nemzeti iskola a ceglédi reformátusok közül is sokaknak megnyerte tetszését. Felmerült ennélfogva az a kívánság, hogy a
