S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

A lefokozott iskola

82

leírása. Ime: 1. Novum Testamentum Hung. 2. Grammatica Emmanuelis Alvani. 3. Generalis Mappa Geographica (2 drb).

4. Planisphaerium Coelleste. 5. Globus Terrestris (2 drb). 6. Mappa Hungáriáé. Ezekhez jött Szentgyörgyi József rektorságában (1787—89.) 2 drb újtestamentom. Osterwald katechesise 3 példányban ajándék útján, Európának, Németországnak, Magyarországnak 1 — 1, Palaestinának 2 drb térképe ; Szilágyi Sámuel rektor idejében (1787—89.): Magyarország 1 drb térképe. — Ennek a gyarló berendezésnek és fölszerelésnek megfelelő volt a tanítás is, melynek tárgyait és anyagát az iskolai Matriculában ekként találjuk megírva (1784.): I. Az első osztályban (schola septima): 1. Reggeli, esteli, szülőkért, tanítókért való, tanulás s evés előtti és utáni könyörgések. 2. I—XL. zsoltár első versei.

3. A kis bibliai históriából a teremtés és özönvíz. 4. Éneklés.

5. Olvasás, betűzés, syllabizálás; latin betűk ismertetése. 6. írás.

7. Számolás. II. A második osztályban (schola sexta) : 1. A keresztyén vallás rövid summája. 2. Osterwald bibliai históriája.

3. Olvasás magyarul és latinul. 4. Könyörgések, tízparancsolat, zsoltárok első versei. 5. Éneklés. 6. írás. 7. Számolás (összeadás). III. A harmadik osztályban (schola quinta) : 1. Könyörgések, éneklés. 2. Kis káté. 3. Kis Tükörből a vármegyék.

4. Latin declinatiók. 5. Számolás (kiadás). 6. írás. IV. A negyedik osztályban (schola quarta) : 1. Nagy káté. 2. Hübner bibliai históriái. 3. Latin declinatiók és coniugatiók. 4. Számtanból a négy alapművelet. Akik több évig az iskolában maradtak, mert ilyenek is találkoztak, tanulták még Cellarius Liber Memorialisát és Langius Colloquiumait.11

Nem sok biz ez, ha a mai szemmel nézzük, de az akkori körülmények közt mégis kielégítő. Kevés kivétellel ugyanaz, amita debreceni anyaintézet 1770-ben megjelent Methodusában kijelölt. Ezen már meglátszik némileg a Németországból a XVII. században megindult nevelési reformmozgalmak (pietisták, philanthropicusok) hatása. A magyar ág. ev. pietisták iskoláiból, főként a Bél Mátyás pozsonyi tanintézetéből kiáradó szellem a magyar református egyházat és iskolákat is érintette. Tőlük vették át a Hübner János „Kétszer ötvenkét válogatott bibliai históriáit“, melyeket a magyar pietisták lefordítva 1754-ben adtak ki. Ezt a magyar reformátusok nemcsak az iskolában, hanem családi olvasmányként is hosszú ideig nagy kedvvel használták.12 Az egyházi énekek fokozott tanítását is a pietisták követelték.