S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése
70 14. Debreczeni K. István 1717—19. Földváry Debreczeni Kalmár Istvánnak írja. 1711. aug. 4-én iratkozott be Debrecenbe. Később (1731.) Felegresen (Somogy m.) lelkészkedett. 1646—47- ben hely nélkül volt. 1750-ben is dunavecsei lelkész, ahonnan Szentmártonkátára vitték. 15. Miskolczi Kerekes János 1719—21. Debrecenbe 1714. december 9-én iratkozott be. Rektorsága után az oderafrankfurti egyetemen folytatta tovább tanulmányait.91 Ez egyetem anyakönyvébe így van beírva : Johannes Miskolczi ex superiori parte Hungáriáé, comitatus Borsodiensis, civitas Miskolcz. Ebből, biztosan megtudjuk, hogy előneve szerint csakugyan miskolci származású. Hazajővén, Cegléd hívta meg lelkipásztorának sitt működött nagy buzgósággal 1758-ig. Ceglédnek egyik legkiválóbb és legáldottabb emlékű lelkipásztora.92 16. Pathai József 1721—23. Mind a Liber Matricularis, mind a Matricula Scholae Józsefnek írja, nem István teháL ahogy Szabó Lajos és Takács József nevezik. A debreceni kollégiumba 1715. június 20-án iratkozott be. A Liber Matricularisban neve után ez a jegyzet áll: Huius tempore iterum togati esse coeperunt, aluntque togatos hac Eccla tres, quatuorque usque ad Annum 1753, quo fuit schola ad grammaticam stricta. (Ennek idejében kezdtek lenni ismét togatusok, két vagy három togatust tartottak ebben az egyházban 1753-ig, amikor az iskolát grammatikára fokozták le). Pathait ifj. Pathai B. János fiának gyanítom. Kiválóságára lehet következtetni abból, hogy az iskolát ismét magasabb fokra emelte. 17. Szoboszlai Mihály 1723—25. Eredeti családi neve Zsarolyáni Márton, elődei azonban Szoboszlóra költözvén, a Szoboszlai nevet vették föl s így alkották meg a Zsarolyáni Márton család Szoboszlai ágát. Mihály Szoboszlón 1699-ben született. A debreceni főiskolába 1717. május 15-én iratkozott be. A ceglédi iskola felvirágoztatása körül kiváló érdemeket szerzett, s mint láttuk, ennek korszerű, új törvényeket adott. Annyira megkedvelte Ceglédet s viszont a ceglédiek őt, hogy rektorsága után itt maradt a város nótáriusának. Itt is nősült két ízben. Első feleségével, Gesztelyi János Erzsók leányával 1725. jún. 19-én esküdött meg, de ez néhány év múlva meghalt. Másodszor 1732. okt. 29-én Borbély István leányát, Sárát vette feleségül. Első feleségétől egy fia és egy leánya, második feleségétől három fia és három leánya született.93 Kiterjedt családja
