S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)

Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése

71

volt tehát Cegléden, mely itt ivadékaiban máig él. Sámuel nevű fia, hites ügyvéd, Monor város jegyzője, majd uradalmi jószágigazgató, visszatért a Márton családi név használatához. Ő Márton, írói néven Abonyi Lajosnak, fi- és leányágon egyaránt, dédapja.94 Márton József debreceni lelkész (1813—1854.) szintén egyik leszármazottja Szoboszlai Mihálynak, akit a jegyzői állásból Cegléd város főbírói székébe emelt a közbizalom és szeretet s mint ilyen az egyház gondnoki tisztét is viselte. Az új templom építésének, Kerekes János lelkésszel együtt, legfőbb tényezője volt s abba saját költségén készíttetett szószéket. Meghalt 1759. nov. 1-én 60 éves korában (Matricula Scholae).

18. Kászonyi János 1725—26. A debreceni főiskolába 1718. ápril. 28-án iratkozott be. Valamelyes ok miatt ő ismét csak egy évet töltött a rektorságban.

19. Szalai István 1726—28. A debreceni főiskolába 1719. dec. 18-án iratkozott be. A Matricula Scholae ceglédi illetőségűnek mondja. Itt is halt meg talán rektor korában.

20. Vitarius Péter 1728—30. Ilyen nevűt a debreceni főiskola tanulóinak névjegyzékében nem találunk. Lehet, hogy hibás ez a név forrásainkban, pedig mindkettő (Liber Matricularis, Matricula Scholae) így említi.

21. Kisvárdai Péter 1730—32. A debreceni főiskolába 1722. okt. 9-én iratkozott be. Ott 1729—30-ban a rudimentisták praeceptora s így érthető, hogy mint nyolcadéves diák jött Ceglédre rektornak. Rektorsága után ő is, mint Szoboszlai Mihály, itt maradt nótáriusnak. 1733-ban vette feleségül Kőrösről Farkas Ilonát (Ceglédi ref. egyház esketési anyakönyve).

22. Szenczi Dániel 1732—34. Debrecenbe 1724. május 19-én iratkozott be, ott 1731-ben a grammatisták praeceptora, így jött, mint nyolcadéves diák Ceglédre.

23. Palotai György 1734—36. A Liber Matricularisban Palotai Tímár György. Debrecenbe 1725. júl. 10-én találjuk beírva, tehát ő már kilencéves diák korában jött ki rektornak. Lehet, előbb máshol is rektorkodott, hogy a külföldi egyetemen leendő tanulásra minél több pénzt szerezzen. Hol járt külföldön, nem tudjuk. Földváry úgy említi Adalékjaiban, mint szentmihályfai és büdösfai (Baranya m.) lelkészt, akit Berényi Zsigmondi pécsi püspök elűzött parókiájáról. Úgy Földváry, mint Szabó L. és Takács J. hibásan Gergelynek írják a Georgiust összetévesztve a Gregoriusszal.