S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése
65 segítik“, míg nekik a plébános istállóját és kertjét is magoknak kell megcsinálni. Sátoros ünnepeken a plébános ebédjére mitsem adnak, míg a saját prédikátorukról ugyanám gondoskodnak.70 De idővel változott a helyzet. A katholikusok a földesúri hatalmat érezvén maguk mögött, mindinkább erőre kaptak. Akkor már országosan folyt a protestáns templomok erőszakos elfoglalása. Különösen Pest megyében ért el a foglalás nagy arányokat gr. Csáky Imre kalocsai érsek és a két gróf Althan váci püspökök vezetése alatt. A pestmegyei protestánsok egy 1724-ben a megyei törvényhatósághoz benyújtott panaszíratukban nagyszámú templomuk erőszakos elvételét sérelmezik (ezek: szentmártonkátai, alsónémedii, mogyoródi, szadai, sződi, veresegyházai, üllői; 1740-ben jött hozzájuk az abonyi).76 Ilyen körülmények között a ceglédi katholikusok is arra kérték a klarisszákat, hogy a reformátusoktól vegyék el és adják nekik a templomot, azon az alapon, hogy az a reformáció előtt a katholikusoké volt. „A földesasszonyaink — panaszolják a ceglédi reformátusok — az mostan lakóul bejött egynémely pápisták kedvekért admoneáltak szóval ekképpen : hogy a mi templomunk nélkül el legyünk és azt a pápistáknak cedáljuk, magunknak pedig mást építsünk. Mely dologban mindjárt instantialiter folyamodtunk eő Nagyságukhoz, hogy bennünket ezen dologban ne kívánjanak megszomorítani.“ Ajánlották segítségüket kath. templom építésére. Akkor a klarisszák apátnője (Josepha de Schadik) el is fogadta ajánlatukat.77 Később mégis megtörtént a templom elfoglalása.78 Alkalmat szolgáltatott erre a reformátusok azon tette, hogy 1752. április 8-án, Húsvét másodnapján egy templomukba ment kath. tanítót onnan erőszakosan eltávolítottak. Egy évig tartó herce-hurca, kérvényezés, deputációzás, állandó izgalom és nyugtalanság után 1753. március 27-én történt a templom hivatalos elvétele. A templom elfoglalásával járó sok izgalom és zavar az iskolára és tanításra is károsan hatott, annyivalinkább, mert iskolájuk elvételével is folytonosan fenyegették a reformátusokat. Azt találjuk megírva, hogy a templomban fentebb említett Húsvét másodnapján Csokonai József rektor prédikált.79 Itt rá kell mutatnunk a rektoroknak egy eddig még nem említett teendőjére, az úgynevezett kanonikus órák tartására. így nevezték azokat az egyházi felsőbbségtől megszabott vasár- és ünnepnapi alkalmakat, amikor a rektoroknak kellett a templomokban prédikálniok. A S'. Szabó József: R ceglédi református iskola története. 5
