S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése
48 régi reformáius particulában, sőt a ceglédi áll. Kossuth-gimnáziumot is a református particulával megsemmisült középiskola utáni vágyódás hozta létre s alapját egy református ember fejedelmi adománya vetette meg. Gyöngyösön a jezsuita kis grammatikai iskola mellett tovább működött a református particula, melyet a török uralom megszűnése után megindult protestáns üldözés következtében 1688-ban vettek el erőszakosan s adták át a református templommal és parókiával együtt a jezsuitáknak.26 Ekkor kellett kiköltözniök a városból a menekült ceglédieknek. Örömmel is jöttek újraéledő otthonukba. Miután itt a lakosság csüggedetlen kitartással és munkával ócska fészkét megigazgatta, vagy ahol a szükség kívánta, újat tatarozott össze, első dolgának tekintette templomát és iskoláját rendbehozni. Folytonos zűrzavarok között, elképzelhetetlen terhek alatt görnyedve, 1695-ben vagy valamivel előbb, már ismét annyira jutott, hogy rektort hívhatott Debrecenből s megnyithatta újra rég nélkülözött és óhajtott iskoláját. Ezt a bámulatos energiát és regeneráló erőt látjuk a volt hódoltsági többi református községekben is. Valóban meg kell hajolnunk a vallásért, a tudományért, a hazáért lángoló ilyen erős hit és akarat előtt. A lakatlanul hagyott Cegléd öt esztendő múlva siralmas állapotban lehetett. Ezalatt kóbor, rabló hadak dúlták és vadállatok buvó helye volt. Az istenadta szegény nép Kőrösről nagy üggyel-bajjal tudott a határban annyi földet megművelni, amennyin szűkös élelmét megtermeszthette. Hajdan virágzó kereskedelme pangott. És száz felől szorongatták. Fizetnie kellett az adót a királynak, megyének, földesúrnak, püspöknek, sőt a töröknek még azután is, amikor már kitakarodott a Duna— Tisza közéről. Félt ugyanis a nép, hogy a török, amint nagy garral hirdette, újra visszajő s kegyetlenül megbünteti a városokat engedetlenségükért.27 Mindennél súlyosabban nehezedett azonban Ceglédre a rettenetes katonai executio. De Istenben bízva, nem csüggedt el. Kőből épült templomát átjárt Kőrösről és a szőlőkből gondozni s annyira meg is tudta védeni, hogy még fazsindelyes teteje is tűrhető állapotban maradt.28 Arról nincs följegyzés, hogy az iskolaépület megmaradt-e, vagy ami hihetőbb, a többi házzal együtt a pusztító idő és dúló hadak martaléka lön. Mindenesetre sok munka és évek kellettek hozzá, míg az egyébként is rendkívül szegényes, mostoha viszonyok
