S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
Az iskola lehanyatlása és újra fölemelkedése
49 közt a város és iskolája felépülhetett romjaiból. Természetesen csak a syntaxisig menő, három classisu, kis particulát állíthatott fel az egyház egyelőre mert a fentebb vázolt okok miatt nagyobb iskolát létesíteni nem volt módjában. Ez is — mint említettük — nagyon tiszteletreméltó, áldozatos teljesítménynek tekinthető. A felújuló iskola rektorairól két okiratunk emlékezik. Az egyik a tractualis Liber Matricularis, melyet a kecskeméti egyházmegye esperese hagyományok alapján és öreg emberek előadása után 1740. körül írt össze valószínűleg Cegléd nagyérdemű lelkészének, Miskolczi Jánosnak, a tractus akkori főjegyzőjének segítségével. A Liber Matricularis címlapján u. i. ezt olvassuk: „A vázlatot készítette Miskolczi János ugyanazon (kecskeméti) egyházmegye teljes című felesküdt jegyzője“.29 Miskolczi Kerekes János volt az, aki a ceglédi egyház lelkipásztorainak neveit is összegyűjtötte és az egyházi anyakönyvek vezetését 1723-ban megkezdette. A Liber Matricularis a ceglédi református iskola rektorainak neveit (Nomina Rectorum Scholae Reformatae Czeglédiensis) így kezdi: „Onadi, Újvári, Patai annis immensis, 1697—99 N. N., Losontzr“. Ez idézett följegyzés azt mutatja, hogy a három elsőül nevezett rektor megmérhetetlen, azaz kitudhatatlan években (annis immensis) működött Cegléden. A másik okmányban, az egyház Matricula Scholae-jában ezt találjuk megírva: „A XVII. század végén Ónodi, Újvári, Patai és Lossonczi aki 1697—98—99-ben 3 évig tartotta az ő spártáját, viselték a rektori tisztséget“.30 E följegyzés Tóth Sámuel rektortól származik az 1780-as évek körül. Látjuk, hogy lényegében csaknem ugyanaz, mint a fentebbi, csak szorosabban körvonalazza az időt azzal, hogy nevezett rektorok a XVII. század végén működtek. A különbség a két följegyzés között az, hogy a Liber Matricularis Losonczi előtt még egy névtelen rektort (N. N.) is fölvesz, akit már a Matricula Scholae nem említ. Az egyház levéltárában lévő I. és XIII. számú s a XIX. század elején írt protocollumokban szóról-szóra szintén ezeket találjuk. Nem így azonban Szabó Lajosnál. Ő már ekképpen próbál biztos dátumokat adni: „A XVII. század vége felé rektor 1689-90. Ónodi, 1691—93. Újvári, 1694-96. Patai, 1697-99. Losonczi“.31 Öt követi Takács József.32 Szabó Lajos forrásra nem hivatkozik, mivelhogy nincs is. Szerintem tehát önkényesen járt el olymódon, hogy a régi okiratokban Losonczinál jelzett 1697. és a Ceglédre visszaköltözés utáni 1689. év közötti időt szépen S. Szabó József; A ceglédi református iskola története. 4
