S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
32 azonban otthonmaradtak s mint a város vezetői: bírák, tanácsosok és egyéb tisztviselők, továbbá mint kereskedők, iparosok, gazdálkodók értékesítették talentumaikat és megszerzett ismereteiket. Hogy a török hódoltság zaklatásai, sanyarú élete és sok-sok községet elsöprő vihara között Cegléd fennmaradt, sőt emelkedett, azt nem utolsó sorban iskolájának köszönheti. A Pozsonyban lakó clarisszák, habár nem is teljes mértékben, de továbbra is gyakorolták a városon földesúri jogaikat. Ez fizette nekik a taksát, a zsellérek robotoltak, de a tiszttartók korábbi hatalmukkal már nem bírtak a város felett s így annak ügyeire befolyásukat jórészben elveszítették. Cegléd, mint a budai pasalik kincstári birtoka (chászbirtok), a basák oltalma alatt állott. A chászbirtok biztosította lakóinak az élet- és vagyonvédelmet. Egy summában fizette a város a harácsot Budára a basának és az ottani kincstartónak s spáhinak (török szolgabiró-féle) nem volt alárendelve. Jogilag a török uralom alatt elérte azt a fokot, amelyen például a magyar kir. szabad városok állottak, sőt még több szabadságot élvezett, mint a magyar kir. kamara alá rendelt szabad városok.94 Ekként, mint jobbágyváros is, feudális gyámkodás nélkül, szabadon rendezhette be életét. Maga kormányozta önmagát s vetett népére adót. Lakosai saját tulajdonukon szabadon gazdálkodtak, adták, vették, örökölték birtokaikat, éppúgy, mint Cegléd testvérvárosaiban Nagykőrösön és Kecskeméten.95 A váci püspökkel is dézsmaegyezséget kötött a város. így a református egyház mind a földesúri, mind a püspöki hatalomtól függetlenül fejleszthette ki és gyakorolhatta a maga demokratikus kormányzatát. E demokratikus kormányzás jellegzetes vonásait annyira átvette a város, hogy „törvényszéke is inkább egy protestáns presbiteryumhoz, mintsem törvényszékhez, vagy angol juryhoz hasonlított“.96 A török egyre-másra adta a városnak a szabadalmakat. A város szabadsága az egyháznak is javára vált, mert azt korlátozás nélkül istápolhatta iskolájával együtt; innen van, hogy akkor külön vagyona nem is volt egyiknek sem. A ceglédi iskolának e korbeli jeles voltát a Matricula Scholae-nak következő bejegyzése mutatja: „A régtől fogva virágzó ceglédi iskola magának a debreceni Alma Maternek is adott hajdan rektorokat“.97 Ezt a bejegyzést olyan értelemben, hogy közvetlenül a ceglédi iskolából vittek volna rektort Debrecenbe, nem fogadhatjuk el, mert hiszen az alsóbbrangú
