S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
33 particula nem képezhetett rektorokat a főiskolának, ahová csak külföldi egyetemeket végzett, kitűnő egyének juthattak be rektorokul. De mégis van jelentősége ennek a nem ok nélkül dicsekvő följegyzésnek, az tudniillik, hogy a ceglédi iskolából mehettek Debrecenbe olyanok, akikből ott idővel, a főiskola elvégzése és a külföldi egyetemek látogatása után, az Alma Mater rektorai lettek. Az én gyanításom szerint ilyen például Czeglédi Sebestyén, aki Debrecenbe 1629-ben iratkozott be és jelesül megfutván iskolai pályáját, a franekeri egyetemre ment s onnan hívták meg debreceni rektornak 1640-ben. Az aránylag nyugodt időket I. Lipót király trónraléptével (1657.) és a Rákóczi-fejedelmi ház bukásával (1660.) ismét fegyvercsattogás és dúló háborúk váltották fel. A királyi Magyarországon vallási téren is fellángolt újra az üldözés tüze, mely átterjedt a török hódoltságra is. Az 1659-iki pozsonyi országgyűlésen keservesen panaszolták a protestánsok, hogy templomaikat, iskoláikat háborgatják, lelkészeiket üldözik, a szegény népet minden kigondolható módon zaklatják, úgy, hogy a törvényben biztosított vallásszabadságuk teljesen semmivé vált. így akadályozták meg Kecskeméten is a reformátusokat vallásuk gyakorlásában. Hogy templomukat le ne rombolják, váltságdíjat kellett fizetniük. Papjukat a töröknél bevádolták s csak nagyobb összeg lefizetése által menekült meg a fogságból.98 Cegléd, a színtiszta református város, az ilyen üldözéseket kikerülte ugyan, de már prédikátorát 1673-ban a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték. Nem ment el s a török oltalma alatt bántódása nem is lett. Annál többet szenvedett a város az 1658-ban megkezdett török háború, majd a Thököly-féle kuruc-felkelés, végül a török uralom alól felszabadító hadjáratok alatt. A sok elképzelhetetlen zaklatás, örökös dúlás és pusztítás a lakosságot végre arra a keserves elhatározásra bírta, hogy kiköltözzék tarthatatlan otthonából. Ez 1683-ban történt. A város lakosságának nagyrésze áthurcolkodott a védettebb és bátorságosabb Nagykőrösre. Ezzel egyidőre iskolája is megszűnt. E korszak eddig ismert rektorai. 1. Névtelen. Az, aki 1545-ben működött itt és Skaricza Máté előadása szerint — mint fentebb láttuk — megengedte Szegedi Kis Istvánnak, hogy az iskolában is tanítson. Ezt még régi néven S. Szabó József: A ceglédi református iskola története. 3
