S. Szabó József: A ceglédi református iskola története 1545 - 1936 (Cegléd, 1936)
A református iskola kezdete s kifejlődése
28 Ö vette munkába különösen az alkalmas classis-praeceptorok képzését.84 ^ Az iskola továbbfejlesztése úgy történt, hogy kezdetkori négy classisához a poéták és rhetorok (oratorok) classisait, azután pedig a logicusok két évfolyamát (novitiusok, biennisek) csatolták előbb hozzá. Ezeknek már tógát kellett hordani és az iskola törvényeinek szigorú kötelezettség terhe alatt aláírni, így lettek togatus (togátviselő), vagy subscribens (aláíró) deákok. Ez a fejlődés iskolai internátus felállítását vonta maga után, mert a togatusoknak, még ha helybeliek voltak is, az iskolában kellett lakniok a legszorosabb felügyelet és vasfegyelem alatt. A Protestantismus is átvette a középkori kolostori iskolarendszert ugyanolyan nyers, kemény, sőt még szigorúbb törvényekkel, melyek nem annyira a szereteten, mint inkább büntetésen alapultak. A rektor engedélye nélkül a subscribens deákok ki nem mozdulhattak az iskolából. Télen reggel 5, nyáron 4 órakor keltek s este 8 és 9 órakor feküdtek. A cétusokat (kamarákat) a nagy diákokkal lakó szolgatanulók tartották tisztán és rendben. Itt csak latinnyelvű beszéd folyt. A magyar nyelvet akkor az iskola és a művelt ember a parasztság és az értelmetlenség jelének tartotta.85 Aki az iskolában, főleg a cétusokban hungarizált, azaz magyarul szólt, azt a törvény keserves büntetéssel sújtotta. Éppígy a jó erkölcs és helyes magaviselet ellen vétőket is. Nem .sok kellett hozzá, hogy megvesszőzve, kicsapják a deákot az iskolából. A tógán és övön kívül más formaruhát (süveg, csizma, nyakkendő), amit a főiskolában szigorúan megszabtak, a particulák tanulói nem általában és nem mindenütt hordták. Cegléden aligha. Nyomát legalább nem találtam. A togaviselést azonban szigorúan követelték. Anélkül sem az iskolaterembe, sem az utcára nem mehetett a deák. A toga volt a deákság jelvénye. A deákok a városok polgárságából, a kisnemesek közül és a jobbágyfiúkból kerültek ki. A középnemesi ifjúság képzőiskolái a főúri udvarok voltak.86 A ceglédi iskolának magasabb fokra emelése az épület kibővítését vonta maga után. A bentlakó togatus-diákok számára legalább egy pár lakószobával (cetus, kamara) és ezeken felül egy előadóteremmel (auditorium) kellett megtoldani. Szerény helyiség lehetett még így is. Nagyobb intézetek sem tágas épületekben helyezkedtek el.87 Az egész tanulósereg feletti felügyeletet mindenkor a két legkitűnőbb diák: a senior és
